Az egyik legnépszerűbb sajt valójában nem is sajt
A norvég háztartásokban szinte mindenhol megtalálható a brunost, vagyis a barna sajt, amelyet különleges színe és karamelles íze tett világszerte ismertté. Neve azonban csalóka: a brunost valójában nem sajt, hanem a sajtkészítés során keletkező melléktermékből készülő finomság.
A folyamat a tejsavóval kezdődik – ez az a folyadék, ami az aludttej szűrése után marad vissza. Amikor ezt órákon át forralják, a benne lévő tejcukor karamellizálódik, és egy sűrű, édes massza jön létre. Lehűtve, formázva és szeletelve ebből alakul ki a jellegzetes barna tömb, amit brunost néven ismernek. Készülhet tehén- vagy kecsketejből, esetleg a kettő keverékéből. Az utóbbi változat általában erőteljesebb ízű – írja a Vince.
Norvégiában a legismertebb típus a Gudbrandsdalsost, amely kecske- és tehéntej elegyéből születik, míg a Fløtemysost csak tehéntejből készül, ezért édesebb és lágyabb – épp emiatt általában ezzel kezdik a brunosttal való ismerkedést a külföldiek. Bár a barna sajt tejből készül, és így tartalmaz kalciumot, fehérjét és B-vitamint, magas cukor- és zsírtartalma miatt nem ajánlott mértéktelenül fogyasztani.
A norvégok a nap bármely szakában szívesen eszik, gyakran pirítóssal. Hétvégén előszeretettel kerül gofrira, lekvárral kombinálva, ami különösen népszerű a túrázók és síelők körében.
Olvasd el ezt is!