
3 érv a tej mellett és 3 ellene – mit mond a tudomány?
A tej tápanyagtartalma rendkívül gazdag: már egy csésze teljes tehéntej is jelentős mennyiségű kalciumot, D-vitamint, B12-vitamint, káliumot és fehérjét tartalmaz. Olyan fontos ásványi anyagokat is biztosít, mint a szelén, a riboflavin és a foszfor – ezek közül több az úgynevezett „hiánytápanyagok” közé tartozik. A tápanyagtartalom változhat a tej zsírtartalma, valamint a tehén étrendje szerint: a fűvel táplált tehenek teje több omega-3-at, antioxidánst és gyulladáscsökkentő hatóanyagot tartalmaz.
A tejfogyasztást régóta összekapcsolják az egészséges csontozattal, mivel olyan kulcsfontosságú tápanyagokat tartalmaz, mint a kalcium, a foszfor, a kálium, fehérje és – fűvel táplált tehenek tejében – a K2-vitamin. A test kalciumkészletének körülbelül 99%-a a csontokban és fogakban található, és az ital segíti ennek optimális felszívódását D-vitamin, foszfor, magnézium és K-vitamin révén. Kutatások szerint a tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása csökkentheti a csontritkulás és a csonttörések kockázatát, különösen idősebb korban – írja a Healthline.
Több kutatás is összefüggést talált a tejfogyasztás és az elhízás alacsonyabb kockázata között, különösen a teljes zsírtartalmú italok esetében. A Healthline egy olyan kutatást említ, melyben hároméves gyerekeket vizsgáltak és azt találták, hogy az ital fogyasztása jelentősen csökkenti a gyermekkori elhízás esélyeit. Egy másik, több mint 18 ezer középkorú és idősebb nő részvételével végzett tanulmány szerint a több zsíros tejtermék fogyasztása kevesebb testsúlygyarapodással és kisebb elhízási eséllyel járt.

Kutatások tucatja bizonyítja, hogy az embereknek alapvetően semmi szükségük tej fogyasztására ahhoz, hogy egészségesek legyenek.
– idézi Allison Childress klinikai dietetikust a Brittanica. A szakértő hozzáteszi: a tej tápanyagtartalmára hivatkozni olyan, mintha máshonnan próbálnánk pótolni azt, amit a gyümölcsök és zöldségek egyébként természetesen biztosítanak.
A tehenek az emberi tevékenységből származó globális metánkibocsátás 30,6%-áért felelősek – ez pedig alig marad el a fosszilis tüzelőanyagok 35,9%-os arányától. Épp emiatt sokak szerint ugyanolyan aggodalommal kellene viseltetnünk a szarvasmarhatartás iránt, mint a fosszilis energiahordozók felé. A metán, amelyet a kérődzők bocsátanak ki, a szén-dioxid után a második legveszélyesebb üvegházhatású gáz. Különösen a sajtgyártás számít problémásnak: egy kilogramm sajt létrejötte ugyanis 13,5 kg szén-dioxid-kibocsátással jár, ami körülbelül annyi, mintha 55 km-t autóznánk.

A laktózintolerancia – vagyis a tejcukor lebontásának zavara – azt jelenti, hogy számos ember szervezete nem tudja megfelelően megemészteni a tejtermékeket. Ez sok szakember szerint egyértelmű jel: ha ugyanis bármilyen élelmiszer fogyasztása szembemegy az alapvető táplálkozási toleranciával, az nem lehet egészséges. A teljes zsírtartalmú tejtermékek – például a sajt vagy a tejszín – magas telítettzsír- és nátriumtartalma ráadásul növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérnyomás kockázatát. Egyes kutatások pedig összefüggést találtak a gyerekkori tejfogyasztás és a felnőttkori csonttörések gyakorisága között.
Olvasd el ezt is!