Bár a Balaton mentén sütött hekk már-már hungarikumnak számít, még mindig kevesen tudják, hogy ezt a halfajt egyáltalán nem hazai vizekből halásszák. Sőt, akár 12 ezer kilométert is megtesz a tengeri hal az asztalunkig. De vajon miért pont ez vált ennyire közkedveltté Magyarországon?
Igaz, hazánkban rengeteg halfaj megtalálható, a tengervízben őshonos hekk nem tartozik közéjük. A távolról érkező hal népszerűsége mégis töretlen, amely elsősorban ízletes húsában és majdnem teljes szálkamentességében rejlik – írja a Drive.
Miért és mikor kezdték el importálni?
A hekk a hatvanas-hetvenes években jelent meg először Magyarországon, amikor a hazai halállomány csökkenni kezdett a jelentős európai export miatt.
Ez is érdekelhet: Halat grilleznél? Michelin-csillagos séfek is így csinálják, te se tedd másképp!
Fotó: Shutterstock
Az illetékesek úgy határoztak, hogy a finom és viszonylag olcsó hekk segítségével pótolják a belföldi hiányt. A halat pedig a magyar közönség hamar megkedvelte.
Manapság a hekkeket főként Argentínából és más dél-amerikai országokból – például Chiléből és Peruból – szállítják Magyarországra. Ezen kívül halásszák őket a skandináv területeken, Izlandon, de még Észak-Afrika partjainál is.
Ezt is nézd meg! A balatoni cápa: különös videó terjed az interneten
Bár a hekkek akár 10 kilogrammnál is nehezebbek lehetnek, hozzánk többnyire kisebb méretű, fagyasztott példányok érkeznek.
Érdekesség, hogy napjainkban már teljesen fej nélkül importálják őket Magyarországra, mivel nem egy „szép” állatról van szó.
Honnan ered a név?
A Sokszínű Vidék szerint a hekk elnevezése minden bizonnyal az angol „hake" szóból származhat. Kezdetben még valószínűleg angolosan ejtették ki az itthoni fogyasztók is, de idővel a hangsúly átkerült a szó végére, így pedig kialakult a magyaros verzió, a hekk.
