A meteorológusok jelenleg aggodalmukat fejezik ki, mivel az Északi-sark szelének örvénye kettészakadni látszik a felmelegedés hatására, és ez hidegfrontot eredményezhet.
A Bristol, Exeter és Bath egyetemek kutatói új módszert találtak arra, hogy megjósolják a sztratoszférában magasan, 10-50 km fölött található légáram különféle változásait, és azok hatásait. Azt találták, hogy, ironikus módon az új, várt hidegfront oka nem más, mint hirtelen hő felszakadása a széláramlatokban. Ilyenkor a hőmérséklet akár 40 Celsius-fokkal is megnőhet, az örvény gyors változáson megy keresztül, gyakran irányt is vált ─ olvasható a Sciencealert cikkében.
A következmények pusztítóak lehetnek. Alig néhány évvel ezelőtt, 2018-ban egy, a mostanihoz hasonló sztratoszférikus felmelegedés miatt Szibériából érkezett hideg sarki levegő Európába, ami olyan hidegfrontot eredményezett, hogy a Szörnyeteg keletről nevet kapta. A jeges időjárás ekkor közlekedési káoszhoz és számos halálesethez vezetett. Ám nem minden sarki örvény vezet fagyos körülményekhez. Két évvel ezelőtt, 2019-ben a sztratoszférikus sarki szelek felmelegedése miatt az Egyesült Királyságban megdőlt a téli melegrekord.
A sztratoszférikus felmelegedési események nem ritkák, a feljegyzések szerint évtizedenként átlagosan mintegy féltucat fordul elő az Északi-sark örvényében. Már több, mint hat évtizede figyelik a jelenséget, ezalatt 40 ilyen felmelegedésnek lehettek tanúi a szakemberek. Az évek során létrehoztak egy olyan algoritmust, amely be tudja jósolni a változások hatásait. Az algoritmus számításai alapján, amikor a sarki örvény két kisebb szélre szakad, súlyosabb lehűlési eseményekre számíthatunk.
A klímamodellek javítják annak esélyét, hogy megtudjuk, mire számíthatunk. Noha rendelkezésünkre állnak a továbbfejlesztett algoritmusok, ezek nem teljesen pontosak még. Hiába figyelték meg hat évtizeden át a változásokat, még az is kiderülhet, hogy nem hidegfront, hanem melegfront érkezik, ahogyan 2019-ben is történt.
Az algoritmusok, és az ezekhez hasonló eszközök pontatlanok, ugyanakkor javítani fogják a találgatások esélyét, és segítenek jobban megismerni légkörünket. William Seviour matematikus, és az Exeteri Egyetem munkatársa szerint sok a megválaszolatlan kérdés a szélsőséges időjárási eseményeket kiváltó mechanizmusok kapcsán, ezért ez mindenképpen izgalmas kutatási terület marad.
