Előfordulhat, hogy nehezünkre esik az érzelmek kezelése. Ám néhány lépésben megzabolázhatjuk őket.
Az érzelmek teljesen uralják életünket. A televízióban, politikai hírekben, filmekben, dalokban rengeteg érzelem jön szembe velünk. Ugyanakkor a személyes kapcsolatainkat is eláraszthatják érzelmeink. Mit kezdjünk velük?
Érzelmei mindenkinek vannak, ám az a mód, ahogyan kezeljük az érzelmeinket, teljesen egyedi. A kis gyermek három éves kora körül sajátítja el az érzelem szabályozással kapcsolatos tudattalanul átadott szülői mintákat.
Van, aki ennek eredményeképpen elrejti érzelmeit és nehezen is ismeri fel őket. Olyan is van, aki túl szélsőségesen és túl gyakran fejezi ki érzelmeit.
Általában irigyek vagyunk azokra, akik erőteljes érzelmeket mutatnak, legyen az egy harsány ismerős vagy egy tévésztár. Egy idő után azonban az érzelmileg visszafogottakat fárasztják az érzelemdús egyének.
Az érzelmek elnyomása sem megoldás természetesen, mivel testi tünetekhez vezethet. A következő 6 lépés segíthet az érzelmek kezelésében:
1. Ismerjük fel, hogy milyen érzelmek vannak bennünk!
Amikor sírunk, nem csak szomorúak lehetünk. Féltékeny, csalódott vagy dühös vagyok? Mindig keressük meg a lehető legpontosabb érzelmet, ami bennünk lehet.
2. Mi vált ki általában érzelmeket bennünk?
Ki és mi vált ki belőlünk érzelmet és hogyan teszi azt? Letol, megdicsér, vagy figyelmen kívül hagy? Milyen emberek váltják ki belőlünk a legnagyobb érzelmeket és milyen interakció keretén belül?
3. Milyen más alkalmak idézik elő ugyanazt az érzelmet?
Vajon mások figyelmen kívül hagyása esetén is dühösek vagyunk, vagy ez csak egy személyre igaz? Érzékenyek vagyunk a dicséretre általában vagy csak egy-két személy megerősítésére vágyunk? Ez a lépés segíthet felismerni a mintázatokat.
4. Mennyire ésszerű az az érzelem, amelyet érezni szoktunk?
Ha dühösek vagyunk, mert nélkülünk döntött a házastársunk valamiben, kérdezzük meg magunktól, hogy ez valóban akkora gond? Érdemes ezért mérgelődni? Tényleg nagy döntés volt ez, vagy egy kisebb döntés? Arányos érzelmet mutatunk ehhez képest?
5. Ismerjük fel, ha a gyermekkori tapasztalataink vezérlik érzelmeinket!
Ha így van, akkor gyakran reagálhatunk ok nélkül, ésszerűtlenül helyzetekre, ezt általában mások szóvá is teszik. Amennyiben gyermekként nem engedték, hogy kifejezzük érzelmeinket, felnőttként arra kell figyelnünk, hogy megfelelően ki tudjuk fejezni őket, de az is lehet, hogy gyerekként túláradó érzelmeink már nem állják meg helyüket felnőttként.
6. Vegyük számba, hogy a fenti lépések kiértékelése után mit tehetnénk az érzelmeinkkel!
Talán rájöttünk, hogy ésszerűtlen dühösnek lenni partnerünkre, amiért M-es méretű tojásokat vásárolt.
Próbáljuk megkeresni, hogy mi frusztrál minket valójában vele kapcsolatban, mi a legpontosabb érzelem, amit érzünk, majd próbáljuk meg neki elmondani úgy, hogy nem is nyomjuk el, de nem is túl elárasztó ez az érzelem. Ehhez először meg kell nyugodnunk.
A túlságosan érzelmes emberek megtanulhatnak racionálisan gondolkodni érzelmeikről, a visszafogottak pedig megtanulhatják azonosítani érzelmeiket, hogy megértsék, mi történik bennük és kapcsolataikban.
Ha mégsem sikerül sikeresen szabályozni és felismerni érzelmeinket, érdemes szakemberhez fordulni elakadásunkkal.
(Forrás: Psychology Today)
