Csodanők a borászatokban: konyhai varázsló

Talán nem ismerős az arca, pedig nélküle nem létezne a borászat sem

Csodanők a borászatokban: konyhai varázsló

A Pannonhalmi borvidék üde színfoltja a pár éve megszületett Cseri Pincészet, amely szinte fénysebességgel hódította meg a borbárok kínálatát és a kiváló borokra szomjazók ízlelőbimbóit. A borászat családi vállalkozás, a palackokhoz apa és fia adja az arcát, pedig az édesanya nélkül összedőlne az egész. Cseri Eszterről a gyerekei mesélnek.



Névjegy: Cseri Eszter

  • Munkahely: Cseri Pincészet, Pannonhalma
  • Szerepkör: kereskedelmi partnerek kapcsolattartója, vendéglátás, papírozás, anyagbeszerzés
  • Gyerekek: Cseri Auguszta és Cseri Barnabás
  • Hobbi: jóga és kertészkedés

Szuperképesség: a rohanó hétköznapokban a szinte üres hűtőből bármikor tud a négytagú családnak vacsorát varázsolni. A receptek mindig saját kreációk.

A legjobb barát

Családi portré

CSERI BARNABÁS: Családi döntés volt, hogy a borászat arcai apa és én lettünk, azonban anya munkája nélkül nem működne az egész. A borászat alapításakor még ő is rendszeresen járt ki a szőlőbe, erre ma már kevés ideje jut, a háttérmunkával foglalkozik. A ház körüli növényeket azonban ő gondozza, sokat és szívesen kertészkedik. Tulajdonképpen kikapcsolódás is neki ez a sokórás irodai munka után, ugyanúgy mint a főzés, vagy a kutyánkkal tett többórás séták.

Nagyon hasonlít a jellemünk, így könnyen megértjük egymást. Amikor Németországban lejárt a féléves szakmai gyakorlatom, felajánlottak nekem egy négyéves szerződést, teljes munkaidős borászként. Hívtam anyát, azt mondta, hogy maradjak, jó életem lesz ott, itthon megvár a borászat. Bármit hoz is az élet, tudom, hogy mindig mellettem áll majd.

CSERI AUGUSZTA: Nemcsak az édesanyámnak tekintem, hanem egy nagyon jó barátomnak, akivel bármit megoszthatok. Középiskola után Ausztriába mentem továbbtanulni, nemzetközi borkereskedelem szakra járok. Rettenetesen izgultam, hogy mi lesz, ha nem vesznek fel. A család is kijött velem a felvételi interjúra, anya egész úton nyugtatott, hogy minden rendben lesz. Mikor kijöttem a felvételiről, akkor láttam rajta, hogy jobban stresszel mint én, rosszul is lett… Tudom, hogy mindkettőnknek mindig a legjobbat akarja. Én inkább apa vérmérsékletét örököltem, így sokszor van összetűzésünk, de csak azt bánom, hogy lehet, nem mondjuk neki eleget, mennyire szeretjük.

A figyelmetekbe ajánljuk