Ez történik, ha 40 napra bezárnak óra nélkül egy barlangba

Tizenöt önkéntes Franciaországban több mint egy hónapig élt egy barlangban anélkül, hogy bármilyen módon meg tudta volna mondani az időt, méghozzá egy olyan elszigetelési kísérlet részeként, amely a jövőbeni űrmissziókra vonatkozó információkkal szolgálhat. A kutatók azt akarták megérteni, hogyan reagálnának az emberek egy olyan környezetben, ahol nem a 24 órás ciklus diktálja minden lépésüket.

40 napon és éjszakán át 15 önkéntes élt óra nélkül egy barlang olyan részében, ahová a napfény nem jutott el. A hőmérsékletet állandóan 12 Celsius-fok körül tartották, a páratartalom pedig 95% volt. Az önkéntesek sátrakban aludtak, és egy kerékpárt kellett pedálozniuk, hogy saját maguk termeljenek áramot. Míg a barlangba bőséges élelemmel mentek, ivóvizet egy földalatti kútból kellett szerezniük. A barlangon kívüli tudósok az elszigeteltségi kísérlet során végig figyelemmel kísérték érzékelők segítségével az alvási szokásaikat, testhőmérsékletüket és egyebeket.

Mivel az önkéntesek nem tudták megmondani az időt, biológiai órájukra hagyatkoztak, és akkor aludtak és ettek, amikor úgy érezték, hogy ideje aludni vagy enni. Ez nem volt olyan nehéz, de az, hogy hogyan dolgozzanak együtt a feladatok elvégzése érdekében anélkül, hogy azt mondhatták volna mondjuk, hogy találkozzunk délben a kútnál, kihívást jelentett. A projekt vége előtti napon a tudósok bementek a barlangba, hogy tudassák az önkéntesekkel, hogy ideje elkezdeni a pakolást, és ez jó néhányukat meglepte.

A legtöbb önkéntes azt hitte, hogy az izolációs kísérletnek csak a 75%-a telt le addigra. Miután kijöttek a barlangból, Párizsba küldték őket MRI-vizsgálatra. A továbbiakban ezeket a felvételeket, valamint a kísérlet előtt és alatt gyűjtött adatokat elemezni fogják annak reményében, hogy jobban megértsük, milyen is az idő nélküli élet, milyen hatást gyakorol az időnélküliség az emberekre.

(Forrás: BigThink)