white blue soccer ball on green grass field during daytime

A Bajnokok Ligája új lebonyolítása sem kedvez a kisebb csapatoknak

Kevésbé látványosan és sokkal lassabban, de segít elmélyíteni jobban azokat a nagy gazdasági szakadékokat, amiket a Szuperliga bebetonzott volna.


Kissé elsodorta a Szuperliga bejelentése az UEFA új Bajnokok Ligája rendszer részleteit a hírekben, ugyanakkor érdemes vele alaposabban foglalkozni. Ha megvizsgáljuk, a változások ha nem is annyira drasztikusak, mint a Szuperligáé, nagyon hasonló dolgokat ér el.

A résztvevők számát 32-ről 36-re emelték, Franciaország kapott még egy BL-helyet, ugyanakkor nem lesznek csoportok. Helyette minden csapat ugyanabban az egy pontvadászatban küzd a továbbjutásért. A meccseket és az ellenfeleket kisorsolják koefficiens pontok alapján, minden csapatnak kell játszania 5 meccset otthon, 5 meccset idegenben.


Vagyis bár mindenki pontokat gyűjt ugyanabban a csoportban, részben a szerencsére lesz bízva, kinek kivel kell megmérkőznie, ugyanakkor erősen súlyozva van a csapatok státuszával. Vagyis az mondjuk nem fordulhat elő, hogy a Manchester City csupa nagycsapatot kap pechből, vagy éppen csupa kiscsapat ellen könnyedén továbbmegy, míg mások sokkal nehezebb sorsolást kapnak.

Végül 10 meccs után az első 8 helyezett egyből tovább megy a nyolcaddöntőben, innen pedig már a klasszikus lebonyolításra vár a dolog. A 9-24. helyezettig a csapatok aztán tovább küzdenek egymással oda-visszavágós körben egymás ellen kisorsolva, a fordulók továbbjutója pedig csatlakozik a nyolcaddöntőhöz a rájátszás után. Aki pedig a 24.-nél rosszabb helyen végez, az távozik mindenféle európai kupasorozatból, nem lesz BL-ből való Európa Ligába jutás. Emellett a BL-meccsk kedd-szerdáról csürtörtökre költöznek. 2024-től lép életbe az új lebonyolítás, ugyanakkor átveszi majd az Európa Liga is.

Vagyis a csapatoknak majd nem 6, hanem 10, esetlegesen 12 meccset, vagyis majdnem dupláját, vagy éppen pont a dupláját kell majd játszaniuk annak, amennyit a jelenlegi rendszerben a nyolcaddöntőbe jutásért. Ez több meccs, több bevétel, ez az érvelés mellette. Ugyanakkor a BL-ben évről-évre látjuk, hogy kisebb csapatoknak a szezonjára alaposan rá tudja nyomni egy Bajnokok Ligája-szereplés a bélyegét. A kevésbé gazdag kluboknak ugyanis nincs annyi pénze, hogy olyan minőségi cseresort építsen, mint az elitklubok nagyrésze.

Éppen ezért ez az új rendszer a piciknek vissza fog ütni. Hisz eddig a szezon első felében 6 hétközi meccs helyett 10-et kell játszaniuk úgy, hogy közben a hétvégi bajnoki fordulókon is helyt kell állniuk. Ez nyilván nehéz lesz egy City-nek vagy egy Chelsea-nek, főleg, ha valamelyik erősebb csapat lecsúszik a BL-ről és könnyített pályán játszik majd a bajnokságban. Ugyanakkor rengeteget számít, hogy a túlzott terhelés miatti sérülések után sztárokat tud valaki felrakni a kezdőbe a padról, vagy azt, aki még egészséges.

Erre különösen a mostani szezon hívta fel a figyelmünket, ahol elképesztően sok sérülttel kellett boldogolnia a csapatok nagyrészének a sűrített program és a járvány miatt, ami miatt néha 2 hetre kiestek fontos játékosok. A négy elődöntős pedig a PSG, a Real Madrid, a Manchester City és a Chelsea volt.

Négy gigaklub, amik megtehetik, hogy nagyon sok pénzt költenek játékosokra és bizony, rendszeresen rekordösszegeket is fizetnek ki játékosokért. Zidane alatt próbál a Real jobban építeni a fiatalokra ugyan, de persze ettől még egy olyan klubról beszélünk, ami megteheti, hogy Bale-eket vagy most éppen Hazardokat hoz be a padról.

(Forrás: Goal)

A figyelmetekbe ajánljuk