Váratlanul 12 klub bejelentette, hogy megalapítja a saját tornáját Európai Szuperligát, a futballvilág pedig forrong. Sokan a futball sok évtizedes hagyományát emlegették, sokan azt, hogy a gazdagok elveszik a szurkolóktól azt, ami az övék. Most picit belemegyünk jobban, hogy a gyakorlatban mit is jelentene ez a versenysorozat és mennyire jogosak a kritikák.


Mint tegnap mi is beszámoltunk róla, 12 elitklub úgy döntött, hogy váratlanul megcsinálja a régóta tervezgetett Európai Szuperligát, amiben a 15 leggazdagabb európai csapat állandó tag, a maradék 5 hely pedig bejutásos minden évben. Sokan azt mondták, hogy ez véget venne a futball sok évtizedes történelmének, ez ugyanis alapjaiban ölné meg a sportot. Ha a felszínen nézzük, egyik nagy változás se ölte meg még a sportágat. A lestől nem lett kevésbé foci a foci, ahogy a Bajnokok Ligája sem kevésbé értékes attól, hogy már nem régi nevén hívják.

Ugyanakkor a futball egyik legszebb hagyománya, hogy mindenki részt vehet benne. Szűkebb értelemben ha valaki kiérdemli az eredményeivel, majd le is győzi ellenfeleit a Bajnok Ligájában, akkor az európai klubfutball csúcsára érhet, akkor is, ha mondjuk magyar vagy román csapat legyen az. És volt is idő, amikor magyar és román csapatok is a világ elitjébe tartoztak, de ez mostanra változott. Ez az új torna 15 csapat helyét örökre fixálná, ami alapjaiban sértené a játék sportszerűségét. Miért ne kéne minden csapatnak megküzdenie az indulásáért?

Ennél persze erősebb a gazdasági érv. Ez a tornasorozat ugyanis kiváltaná a Bajnok Ligáját, vagyis a domináns kupasorozat lenne annak eldöntésére, hogy ki a legjobb a kontinensen. Ebből kifolyólag anyagilag is nagyon meghatározó tud lenni a kupasorozatban való minél jobb szereplés. Ez a pénz pedig minden évben eloszlik az összes résztvevő csapat közt valamilyen formában, a csapatok pedig nem mindig ugyanazok, így ha nem is tökéletes, de valamennyire igazságos elosztása a pénznek.

A Szuperliga összes alapító csapata ezzel szemben ezt az elérhető, minden évben megszerezhető bevételi forrást egyrészt örökre biztosítaná magának teljesítménytől függetlenül, másrészt a 32, illetve hamarosan 36 BL résztvevő helyett 20 csapat közt osztaná szét, rengeteg forrást elszívva mindenki mástól. Aki pedig sikeresen kvalifikálja magát az 5 szabad helyre, az egy évnyi indulással annyival több pénzt kereshet, mint egy Bajnokok Ligája indulással, hogy akár anyagilag be is biztosíthatja magát örökre a Szuperligába a vele bevételi szempontból versenyezni képtelen többi csapatot.

Nagyrészt ez is a vonzereje, amivel meggyőzték a klubokat. Ha kevesebb fél között oszlik meg a pénz, akkor mindenki többet kap. Egyrészt, másrészt pedig ha mindegyik meccset a világ leggazdagabb klubjai játszanak, felvonultatva az összes nagy sztárt minden fordulóban, és nem a Rubin Kazan játszanak a Schalkéval mondjuk időnként, akkor megnőne az értéke a meccseknek, vagyis sokkal több közvetítési és egyéb pénzt szedhetnének be. Szóval ez hatványozná a gazdasági előnyüket a többi csapattal szemben.

Ez az egyik fő probléma. Andrea Agnelli, a Juventus elnöke azzal érvelt, hogy a Bajnokok Ligája mérkőzései azért nem értékesebbek, mert túl sok az érdektelen meccs az elitkluboknak, amiknek már nem kihívás lassan a többi csapat. Ez egy fura állítás egy olyan klub vezetőjétől, amit az Ajax, a Lyon, meg a Porto ütött ki az elmúlt években a Bajnokok Ligájából, a bajnokságban pedig jelenleg a Bajnokok Ligáját érő hely a tét a zebrák a számára jelenleg. Úgy tűnik, mégis csak találnak a gyakorlatban kompetíciót az elitklubok. Például a jelenleg harmadik Atalanta személyében, ami az egyik legalacsonabb büdzséből működő csapat a bajnokságban.

Szóval nincs jobb magyarázat arra, ami történik jelenleg, mint az, hogy 15 elitklub alapított egy kvázi oligopóliumot, vagyis a piac vezető szereplői összefogtak egymással azért, hogy minden más versenytársat ellehetetlenítsenek anyagilag és kontrollálhassák a teljes piacot. Kétségtelen, hogy eddig is számtalan olyan előnyt élveztek a nagyobb klubok a kicsikkel szemben, ami a mai óriási szakadékhoz vezetett. De erre nem egy logikus válasz, hogy mesterséges indokkal 15 csapat magához ragadná örökre a sportág bevételeinek többségét, elvonva másoktól a lehetőségét is, hogy hasonlóan sikeres klubot építhessenek hosszú évek kemény munkájával. Ez ugyanis tovább fogja tágítani a szakadékot.

A szponzorok, a befektetők sokkal kevesebb pénzt fognak költeni mindenki másra, aki nem a Szuperliga tagja, hisz minek invesztáljon bárki olyan csapatba, aminek kicsi az esélye, hogy feljusson Europa csúcsára? Elvégre ott az a 15, mondjuk 20 csapat, ami biztos megtérülést kínál. Jelenleg mindegyik klub küzd a koronavírus-járvány miatti bevételkieséssel. Ha tovább és drasztikusabban növekednének a bevételek, ha klubok mögül váratlanul kiszállnának befektetők, akkor egyértelmű, hogy sok klubnak inthetnénk búcsút a közeljövőben, még többnek a távoli jövőben.

Míg egyik oldalon folyamatosan csökkennének a bevételek és a befektetések, úgy a másik oldalon meg nőne, mivel egy hatalmas pénzvándorlás történne. Szóval azt a pénzt, amit elköltöttek eddig mondjuk 50 csapatra különböző megállapodásokkal az üzleti szektor képviselői, azt most mind 20 csapattal kötnék, ráadásul sokkal több pénzért, mivel kevesebb szereplős lett a piac, többet kérhetnek a klubok ugyanazért. Eközben ha mondjuk valaki litván milliárdos, befektetésként rossz ötlet valamelyik helyi csapatba invesztálni, hisz sokkal nehezebb az út egy Szuperligáig, mint egy Bajnokok Ligájáig gazdasági értelemben is.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy először eltűnnének a legkisebb, nem állami támogatásból fenntartott csapatok, ami eredményezheti azt is, hogy világszerte az országok gazdaságainak nagyobb terhet kell átvállalni ahhoz, hogy működőképes legyen a sportág. Eközben a legkisebb csapatok szép lassan eltűnnének, mivel fenntarthatatlanná válnának. Ahogy elkezdődik szép lassan a tőke átvándorlása, úgy szép lassan mégtöbb klubnak kellene világszerte lehúznia a rolót. Ezáltal kevesebb csapat is lesz, ahol fiatalok játszhatnak profi szinten. Egyre kevesebb ember tehetné meg, hogy profi sportoló legyen.

Arról nem is beszélve, hogy ha mesterségesen kinevezünk pár várost, ahol a 15 elitklub székel, mint az elitfutball fővárosai, akkor önmagában az élfutball is távolabb kerül egy belga külvárosi szegény gyerektől, amilyen Lukaku volt, vagy éppen egy argentín szegény gyerektől, aki a szegénységből küzdi fel magát a világ tetejére, mint Diego Maradona. Ezeknek a játékosoknak mind fontos volt, hogy helyben elkezdhettek egy csapatnál focizni, ahonnan aztán szép lassan megmászhattak egy képzeletbeli létrát, mielőtt futballsztárokká váltak. Ez a létra magasabbról indulna.

Szurkolói szempontból pedig a Szuperliga koncepciója alapjaiban félreérti, hogy mitől különleges ez a sportág és miért összehasonlíthatatlan az amerikai sportokkal. Mert a futball mindenkié, ahogy a kritika is hangzik. Ez pontosabban azt jelenti, hogy annyira elterjedt, hogy minden iskolaudvarban focipálya van, játszótereken fociznak a gyerekek, utcán fociznak a gyerekek, a legtöbb településnek pedig van is csapata, ami részt vesz valamilyen bajnokságban. Szóval picit mindenki részt vesz benne, bárhova is születik.

Viszont ha megszűnnének a kis helyi klubok, egy csomó embernek kevésbé lenne személyes kötődése a sportághoz, hisz nem lenne lokális csapata. Hamburgiként mondjuk választhatna a Szuperligás csapatok közül, vagy a hozzá legközelebb elhelyezkedő csapatot. Jelenleg ha nem is feltétlenül a legreálisabb forgatókönyv, a legtöbb csapatnak technikailag van lehetősége eljutni Európa csúcsára. Vannak városok, amiknek több csapata is van, ami érdekesebbé teszi ezt az egészet. Amikor az ellenhangok azt mondják, hogy a gazdagok elvennék az emberektől, ami az övék, akkor ezt értik ez alatt többnyire. És a gyakorlatban tényleg sokkal exkluzívabbá tenné a sportágat, elitistábbá, anyagilag kevésbé hozzáférhetővé.

Emellett pedig ne feledkezzünk el, hogy egy futballklubnál nem csak focistákat alkalmaznak. Sokkal kevesebb álláslehetőség lenne edzők, sportszakemberek számára, ahogy számtalan büfés, takarító, meg szertáros veszítené el a munkáját futbalklubbok megszünésével. A futbalklubok ugyanis nem csak szórakoztatást adnak, hanem ideális esetekben számtalan munkát is a környéken élőknek, akár turisztikai értéket a helynek. Számtalan kapcsolódó iparág van, ami kevesebb igény miatt kevesebbet is gyárt majd, ami miatt kevesebb embert fognak alkalmazni. Sportszergyártók, közösségi médiás szakemberek, rendszergazdák, vagy bármilyen olyan szakma, ami valamilyen szempontból része a futballökoszisztémának, veszítene egy nagy felvevőpiacot. Ez az egész ökoszisztéma ugyanis összezsugorodna, ami a résztvevőit illeti.

Érthető az érzés, hogy aminek az volt a lényege, hogy kicsit mindannyiunké, az most csak az övék lenne, mi pedig kapnánk cserébe lepattanó kenyeret és cirkuszt. Kétségtelen, hogy az UEFA-t átláthatóbbá kell tenni, a pénzosztást pedig igazságosabbá, ugyanez igaz a bajnokságokra is. Sokkal kompetitívebb lehetne a futball, ha nagyobb esély nyílna csapatoknak az anyagi felzárkózásra, mint most. Ez mind igaz. Viszont a Szuperliga ezt nem kezelné, inkább megsokszorozná a problémákat és felgyorsítaná a folyamatot közben.


Friss

NASA/JPL-Caltech

Így zümmög a NASA helikoptere a Marson

Aktívan tölti a páros a marsi kalandot.
TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk