A válasz igen is, meg nem is. Függ attól, hogy mit is tekintünk sírásnak.
A terhesség második trimeszterétől kezdve a várandós szülő érezheti, ahogy a baba rugdalózik, forgolódik, és akár csuklik is. De vajon a babák már a születésük előtt elkezdhetnek sírni? Bár a várandósok nem érezhetik ezt a mozgást, a kutatások szerint úgy tűnik, hogy a babák már azelőtt elkezdenek gyakorolni sírni, mielőtt az első korty levegőt vennék születés után.
Az ultrahang-technológiák lehetővé tették, hogy belelássunk a méh belsejébe, és megfigyeljük a magzatokat, miközben még csak fejlődnek. Egy pár éves kutatás során a tudósok rezgés- és zajstimulációt adtak magzatoknak, amire reakcióként több is sírásra emlékeztető mozdulatsort produkált, egészen pontosan 10 magzat, ami az összes vizsgált csecsemő mintegy 6%-át tette ki. Ugyanakkor attól függ a kérdésre a válasz, hogy mit tekintünk sírásnak.
A folyadékkal teli magzatburokban a magzatok nem tudnak nagy levegőt venni, megtölteni a tüdejüket vele és rezegtetetni a levegőt a hangszálaikon keresztül, hogy sírni kezdjenek. Ez csak születés után tud megtörténni. Szóval ha a hangos, artikulálatlan kiáltás vagy sikoly, amely erőteljes érzést vagy érzelmet fejez ki definíciót használjuk, akkor elég határozottan kijelenthetjük, hogy a babák nem sírnak az anyaméhben.
Úgy tűnik azonban, hogy a magzat legalább a sírás arcmozgásait gyakorolja a születés előtt. Hogy a méhen belül rezegnek-e a hangszálak és próbálnak-e hangokat kiadni, nem lehet tudni. Még ha sikerülne is hanghullámot keltenie a folyadékban, az valószínűleg nem lenne elég erős ahhoz, hogy átjusson a magzatvízen és az anya húsán. Azt sem tudjuk továbbá, hogy ezek a síró mozdulatok bármilyen módon kapcsolatban állnak-e a magzat fájdalmával vagy kellemetlenségével.
Ha érdekel, melyek ma az egészségügyi szektor legjobb vagy éppen legérdekesebb hazai vállalkozásai, itt nézz szét közöttük: https://listak.haszon.hu/.
(Forrás: ScienceAlert)
