Eddig azt hitted, de nem! – 8 történelmi tévhit nyomában
2021-05-20
Nyolc olyan történelmi „tény", amiről sosem gondoltad volna, hogy valójában tévhit!
Salieri és Mozart igazából nem voltak ellenségek
Az Amadeus című film megjelenése óta az emberek jelentős része abban a hitben él, hogy a 18. század két ikonikus zeneszerzője, Antonio Salieri és Wolfgang Amadeus Mozart esküdt ellenségek voltak. A valóságban viszont az előbb említett művészek jó viszonyt ápoltak és elismerték egymás munkásságát. Haláluk után több szépirodalmi műben is felbukkant a köztük levő párhuzam, viszont ezt sokkal inkább a német és az olasz zene közötti rivalizálásnak tudják be a történészek.
Nero valójában Róma megmentője volt?
Nero császárt az ókori Római Birodalom egyik leghírhedtebb alakjának tartják. A legendák szerint felgyújtotta Rómát csupán azért, mert nem tetszett neki a város látképe. A valóság viszont pont a történet ellenkezője. A tűzvész idején Nero a távoli Antiumban tartózkodott és a rémes hír hallatán azonnal visszatért Rómába.
A császár mindent megtett annak érdekében, hogy megállítsák a tűzvészt. Aktívan részt vett a menekítés szervezésében, illetve saját vagyonát áldozta a város megmenekülésének érdekében.
A rettegett Nero ettől függetlenül egy kiemelkedően kegyetlen uralkodó volt, de a tűzvészről biztosan nem tehetett.
A vikingek legfőbb szimbóluma csupán kitaláció
Mindannyian láttunk már olyan festményt vagy filmet, ahol a vikingek szarvval ellátott sisakot hordtak. Az igazság viszont az, hogy soha semmilyen bizonyítékot nem találtak arra vonatkozóan, hogy a rettegett harcosok viseltek volna ehhez hasonló fejfedőt.
Ezt a szimbólumot először Richard WagnerNibelung Gyűrűje című darabjának egyik színpadi feldolgozásban használták és azóta is a viking ábrázolás visszatérő eleme.
A nándorfehérvári hős története csupán ürügy volt
A magát az ellenséges török katonával mélybe vető Dugovics Titusz nem volt valós történelmi személy. A nándorfehérvári vitéz történetét egy Dugovics István nevű nemes találta ki a 19. században, aki nem tudta igazolni nemesi származását, ezért egy nemlétező rokont talált ki rangja megőrzése érdekében.
Az erényöv valódi funkciója
Nem igaz az a história, miszerint a messzi földre utazó lovagok a feleségükre erényövet adtak annak érdekében, hogy imádott kedvesük a távollétük alatt ne keressen testi örömöket más férfiak társaságában.
Ezt az eszközt valójában szerelmi játékok során alkalmazták a 19. században.
Az erényöv legendáját valószínűleg azért találták ki, hogy egy izgalmas történetet „kreáljanak" a bizarr tárgy köré. A múzeumokban megtalálható „középkori darabok" is csupán hamisítványok.
Sótlan Karthágó
A köztudatban a mai napig él az a Bibliában is fellelhető történet, miszerint a rómaiak a harmadik pun háborúban aratott győzelmük után sóval hintették fel egész Karthágót, hogy soha többé ne legyen termőképes a föld. Ez az esemény viszont biztosan nem így történt.
Az ókorban ugyanis a só ára elképesztően magas volt, ezenfelül a beszerzés és a szállítás is olyan bonyolult és drága procedúra lett volna, amit az akkori viszonyok között biztosan nem lehetett kivitelezni.
Forradalmi félreértés
1789. július 14-én a Párizsban található Bastille ostromával vette kezdetét a francia forradalom. Maga az esemény történelmileg abszolút helytálló, a börtön elfoglalásának oka azonban egészen más volt, mint amit az emberek hisznek.
A közhiedelemmel ellentétben a forradalmárok ugyanis nem azért ostromolták meg a Bastille-t, mert az a zsarnokság jelképe lett volna, hanem azért, mert két nappal a történtek előtt 250 kg puskaport szállítottak oda.
Természetesen a forradalmárok mindent megtettek annak érdekében, hogy elhódítsák a hőn áhított zsákmányt és a nagy igyekezetüknek meglett a gyümölcse. Külön érdekessége a történetnek, hogy a korabeli iratok szerint az ostrom pillanatában összesen hét embert tartottak fogva a Bastille-ban:
négy váltóhamisítót, két elmebeteget és egy gyilkost.
Magyarország nem köztársaság többé?
Zárjuk le a felsorolást egy viszonylag friss félreértéssel. 2012 óta hazánk hivatalos neve ugyanis nem Magyar Köztársaság, hanem Magyarország. Sokan a mai napig azt hiszik, hogy emiatt a változtatás miatt már nem köztársaság a hivatalos államforma.
De ez csupán egy névváltoztatás, semmi több.
Szerző: Bódis Tamás
