Ma már mindenki fogyasztja, mégis a rettegés miatt terjedt el a palackozott víz
2023-12-26
Az, hogy manapság a legtöbben különböző méretű palackokban veszik meg a vizet a legtermészetesebb dolognak számít, de mégis hogy alakult ki ez a szokás? Elmondjuk!
A ma élő emberek számára a palackozott vizek látványa meglehetősen hétköznapi dolognak számít, elég nehéz lenne olyan személyt találni, aki meglepődik ezen.
Ugyan a vizet már az ókorban is el kellett szállítani egyik helyről a másikra – ilyen edényeket már az ókori római birodalom idejéből is találtak a kutatók –, azonban a ma ismert üveges vagy palackos vízárusítás évezredekkel később, a 17. században jelent csak meg.
De miért lettek ennyire elterjedtek a Holy Well Botling Plant termékei? Nem, az emberek nem a frissítő hatásai miatt keresték a palackozott vizeket, az ok sokkal fontosabb volt: a cég ugyanis forrásvizet öntött az üvegeibe, amelynek már akkoriban is komoly gyógyhatást tulajdonítottak.
Ez is érdekelhet: Palackba zárt üzenetet találtak, de egyből megbánták, hogy kinyitották
FIRST BOTTLED WATER IN THE WORLD
1622 — The United Kingdom’s Holy Well bottling plant is the first to sell bottled water. Mineral springs all around Europe start to bottle and sell their water, primarily for its perceived medicinal value.#MINERALWATER#History#museumpic.twitter.com/v3A1ffR8PJ
— TARIQ (@TariqResearcher) August 9, 2023
Az elkövetkezendő évtizedekben az „újonnan felfedezett” termék híre egyre csak nőtt, és a 18. század elejére Európában már egy sokak által ismert és elismert gyógyhatású készítménynek tartották, akadt azonban egy kis gond: főleg az öreg kontinensen kívüli területeken nagyon nehezen lehetett hozzájutni.
Az 1767-ben a bostoni Jackson's Spa nevű cég azonban sokat lendített a palackozott víz ismertségén és elérhetőségén, amikor Észak-Amerikában piacra dobták a saját portékájukat.
Az Egyesült Államokba azonban elsősorban nem a Schweppe’s, hanem egy Joseph Hawkins nevű férfi miatt lett népszerű a „bubis víz”, a vállalkozó ugyanis 1809-ben megszerezte a termék szabadalmát, és vélhetően óriási összegeket keresett vele.
Az USA-ban a következő fél évszázadban alaposan megugrott a üveges víz iránti kereslet, aminek ismét inkább a betegségtől való félelem volt az oka: a növekvő tífusz- és kolerajárványok miatt ugyanis sok amerikai számára a palackozott víz magát az életet jelentette, mivel ezen termékek esetében garantálható volt, hogy a felhasználók nem kapnak fertőzést.
Sőt, az eladási láz egészen odáig fajult, hogy a palackozott víz egyfajta társadalmi státuszszimbólummá vált.
Az előbbi trend azonban a 20. század első felére alábbhagyott, ugyanis palackozott víz elkezdett „kimenni a divatból”. A termék hanyatlását nem egy rosszindulatú marketingkampány, vagy egy ügyes versenytárs, hanem maga a tudomány okozta.
Az 1900-as évek hajnalán ugyanis számos helyen bevezették a különböző vízfertőtlenítési technikákat, például a klórozást, így a biztonságos csapvíz egyre inkább elvitte a fókuszt a palackozott verzióról. Emellett pedig nagy valószínűséggel az akkoriban egyre népszerűbbé váló szénsavas üdítőitalok is bezavartak az eladásokba.
Az elkövetkezendő években mindenki úgy gondolta, hogy az üveges víz sikerének végleg leáldozott, de mégis volt visszaút: ez pedig a Perrier nevű cég gigantikus, 5 millió dolláros amerikai marketingkampányának volt köszönhető, 1977-ben a palackozott víznek új megítélést és imázst adott – illetve a ’40-es években feltalált műanyag palackok is sokat segítettek az ügyön.
Mi a helyzet manapság? A palackozott víz a 2020-as évekre egy sokszáz milliárd dolláros piaccá vált, és a Föld számos pontján a mai napig emberek milliárdjainak ezek a termékek biztosítják a biztonságos vízfogyasztást.
A tudományos világra tehát ismét egy komoly kihívás vár, kérdés, hogy időben meg tudják-e oldani a problémát.
Forrás: ITT