✕
A Tokiói Egyetem kutatói nemrégiben felfedezték, hogy nem csak az emberszabásúak képesek különféle gesztusokra. A japán cinegék például kifejezetten udvariasak is tudnak lenni párjukkal, írja az IFLScience.
A japán cinegék tavasszal párzanak, zárt fészkükre pedig egy kis bejáratot építenek. Az apró lyukon egyszerre nem fér be két madár, így egymás után kell bemenniük a fiókákhoz. A Tokiói Egyetem kutatói megállapították, hogy a madarak egy különleges szárnycsapkodó gesztus segítségével kommunikálnak párjukkal, amely egyszerűen azt jelenti: „utánad.”
Ez is érdekelhet! Kínai tudósok ismét sikeresen klónoztak egy állatot
Japanese tit are in the same family as North American chickadees and are every bit as cheerful!
Japanese tit (Parus minor)Toshitaka Suzuki docens és társa, Norimasa Sugita nyolc madárpár viselkedését figyelték meg. Mikor a két madár friss táplálékkal megérkezett a fészekhez, a legtöbbször leültek előtte, amíg a pár egyik tagja el nem kezdte legyezni a szárnyait. Ekkor mindig a másik madár ment be először a nyíláson. A kutatók azt tapasztalták, hogy leggyakrabban a nőstény rebbentette a hím felé a szárnyait – a nyolc hím közül csak egy használta a szárnycsapkodó gesztust.
Meglepődve tapasztaltuk, hogy az eredmények sokkal egyértelműbbek, mint amire számítottunk. Megfigyeltük, hogy a japán cinegék kizárólag a párjuk jelenlétében csapkodnak a szárnyaikkal
– magyarázta Suzuki.
A csapat összesen 321 fészeklátogatást vizsgált meg részletesen. A megfigyelt szárnycsapkodást szimbolikus, üzenetet közvetítő gesztusként értékelték – ez pedig a tudósok szerint összetett kognitív képességeket igényel. Suzuki így fogalmazott ezzel kapcsolatban:
Létezik egy hipotézis, mely szerint a két lábon járás lehetővé tette az emberek számára, hogy felszabadult kezeikkel gesztusokat alakítsanak ki. Hasonlóképpen, amikor a madarak ágakon ülnek, szárnyaik szabaddá válnak, ez pedig náluk is elősegíti a gesztuskommunikáció kialakulását.
Ajánljuk figyelmedbe! A klímaváltozás miatt egyre kisebbek a bálnák, a szakértők aggódnak
A Cell Biology című folyóiratban megjelent tanulmány jelentősége túlmutat önmagán. A kutatók szerint ugyanis amellett, hogy a felfedezésnek köszönhetően nagyobb eséllyel érthetjük meg az állati kommunikáció gazdag világát, a cinegék gesztusai hozzásegíthetnek saját nyelvünk eredetének és evolúciójának megismeréséhez is.
