Fotó: Bret Kavanaugh/Unsplash
4 pszichológiai jelenség, amit ha te nem is, de az agyad biztosan ismer
2023-07-24
Fotó: Bret Kavanaugh/Unsplash
Az emberi elmét már jó ideje tanulmányozzák. Az itt lejátszódó tudatos és tudatalatti jelenségek meghatározzák viselkedésünket és reakcióinkat. A következőkben 4 olyan pszichológiai hatást mutatunk meg, amelyek ismeretében több furcsa cselekedetünkre magyarázatot kaphatunk.
Ez a jelenség akkor jelentkezik, amikor olyan sok időt és figyelmet fordítunk egy tevékenységre, hogy gondolataink, álmaink és mentális képeink is tele lesznek vele.
A hatás a Tetris nevű videojátékról kapta a nevét, amelyben a játékosnak a leeső tetrominókat úgy kell írányítani, hogy azok lehetőleg vízszintes, hézagmentes sorokat hozzanak létre. Akik hosszú ideig játszottak a videójátékkal, gyakran azon kapták magukat, hogy épületek, dobozok és bármilyen más geometrikus tárgyak összeillesztésére gondolnak, hallucinálnak vagy álmodnak.
A Tetris-effektus egyik alváltozata az úgynevezett tengeri lábak állapota, a padló emelkedésének és süllyedésének illúziója, amelyet a hajón tartózkodók éreznek, miután visszatértek a szárazföldre.
Ezt is olvasd el: Bizonyítottan másképp működik a magányos emberek agya
Fotó: Vince Fleming/Unsplash
Ha egy szégyenérzet megtapasztalása vagy felidézése után vágyat érzünk arra, hogy megtisztítsuk magunkat, vagy már csak a tisztálkodás gondolata is felmerül, akkor ezt az effektust éljük át.
A hatást ShakespeareMacbeth című drámájának címszereplője után nevezték el, aki arra ösztönzi férjét, hogy megölje a királyt, majd kényszeres vágyat érez arra, hogy megmossa a kezét, amelyen vérfoltokat vél felfedezni. Az effektus egy olyan pszichológiai technika, amelyben egy inger tudat alatt befolyásol egy másik ingert.
Egy itt leírt kísérletben arra kérték a résztvevőket, hogy végezzenek öntisztítást. Azok, akik szóban hazudtak, inkább szájon át használtak tisztítószert, míg az a csoport, aki írásban hazudott, inkább a kezeire tett szappant. Ez jól megmutatja, hogy a hatás magára a rossz tettet végrehajtó testrészre is lokalizálódik.
A Diderot-hatás akkor jelentkezik, amikor is vásárolunk valami újat, majd késztetést érzünk arra, hogy feljavítsuk vagy lecseréljük meglévő tárgyainkat egy újabbra, főleg azokat, amik a vásárolt termékhez valahogy kötődnek. Ezt a hatást gyakran tárgyalják manapság a zöld és a fenntartható fogyasztás témakörében.
Ez is érdekes lehet számodra: A Mandela-effektus: hogyan jönnek létre a hamis emlékek?
Először a XVIII. századi francia filozófus, Denis Diderot írta le egyik esszében, hogy egy ajándékba kapott elegáns köntös után azon kapta magát, hogy nem tudott megfelelni a stílusának, és adósságba került, hiszen mindenét lecserélte, például régi bútordarabjai helyett modernebb, drágább darabokat vett.
Ez egy olyan kognitív torzítás, amelynek során azt hisszük, hogy kínos viselkedésünket embertársaink jobban észreveszik, mint azt, amikor normálisan cselekszünk.
A hatás hátterében az áll, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mások világának középpontjában nem mi állunk, ezért túlzóan ítéljük meg, mennyire feltűnőek az elkövetett hétköznapi hibáink.
Az egyik, ehhez kapcsolódó effektus a megfigyelői-hatás, amikor módosítjuk a viselkedésünket, ha megfigyelve érezzük magunkat. Egy másik a társas serkentés jelensége, amely során hajlamosabbak vagyunk jobban teljesíteni egy egyszerű és rosszabbul egy összetett feladatban, ha közben más figyeli minden egyes lépésünket.