A Diversity and Distributions című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint az afrikai emberszabású majmok - gorillák, csimpánzok és bonobók - elterjedési területe az éghajlatváltozás, a földhasználat változásai és az emberi népességnövekedés hatására ijesztő mértékben csökken.
A tanulmányhoz a szerzők az adatbázisában található afrikai majmok előfordulására vonatkozó információkat gyűjtötték össze, amely adatbázis több száz területre vonatkozóan tartalmaz figyelemre méltó mennyiségű, 20 év alatt összegyűjtött információt a populációk állapotáról, veszélyeztetettségéről és védelméről.
A kutatás előrevetíti az éghajlat, a földhasználat és az emberi népesség változásainak együttes hatásait az afrikai majmok élőhelyeire a legjobb és a legrosszabb forgatókönyv szerint. Mi történhet 2050-re?
A szakértők a legjobb esetben is azt jósolják, hogy az emberszabású majmok elterjedési területüknek 85 százalékát veszítik majd el, amelynek 50 százaléka a nemzeti parkokon és más, jogszabályokkal védett területeken kívül esik majd. A legrosszabb forgatókönyv szerint 94 százalékos veszteséget sújthatja az élőhelyeket, amelyeknek 61 százaléka a nem védett területeken fog bekövetkezni.
De vajon ezek az emberszabásúak képesek lesznek alkalmazkodni az új és kevésbé veszélyeztetett területeken?
A hegyvidékek jelenleg kevésbé lennének alkalmasak egyes majomfajok számára. Az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés az alföldeket is élhetetlenné teszi – melegebb, szárazabb klíma, esetleg kevesebb táplálék áll majd rendelkezésre, ezzel párhuzamosan pedig a közeli hegyvidékek átveszik azokat a tulajdonságokat, amelyekkel a síkságok napjainkban rendelkeznek. Ha az emberszabású majmok képesek lesznek fizikailag átköltözni a síkságokról a hegyekbe, akkor talán képesek lesznek túlélni, sőt, akár bővíthetik területüket. Azonban nem biztos, hogy képesek lesznek elvándorolni.
