A meglehetősen bajtársias viselkedést mutató fehérpamacsos selyemmajmok (Callithrix jacchus) ignorálással „büntetik" a nem együttműködő viselkedést – állapították meg zürichi szakértők.
A Rahel Brügger viselkedésbiológus vezette kutatócsoport azt figyelte meg, hogy ha a majmok kihallgatják fajtársaikat, a megszerzett információ alapján pedig különbséget tesznek együttműködő és nem együttműködő egyedek között.
A Science Advances című tudományos lapban bemutatott vizsgálat során az állatokat egyesével vitték egy elkerített területre, a falon túlról pedig külön-külön vagy összefüggő „beszélgetésként" lejátszották nekik egy táplálékért könyörgő fiatal állat kiáltásait, egy felnőtt majomtól származó, ételt kínáló hangokat, vagy a kérésre érkező agresszív hangokat.
Hőkamerával figyelték a selyemmajom arcának hőmérsékletváltozásait, melyek együtt jártak az érzelmi reakcióval. Arra jutottak, hogy az állatok nem izoláltan észlelik fajtársaik hangjait, hanem összefüggő beszélgetésként. Kevésbé tolerálták a nem együttműködő viselkedést, ennek megfelelően ritkábban közeledtek az olyan zajok forrásához. Előnyben részesítették a szimulált fajtársak kooperatív kommunikációját.
A hőfelvételeken látottak alapján különösen erőteljes érzelmi reakció figyelhető meg azoknál a nőstényeknél, melyeknek nincs saját utódjuk, de egy csoporttársuk kölykének felnevelésében segítenek. Ezek az állatok mindig erősen izgatottan és idegesen reagáltak, ha egy idegen hím és egy fiatal egyed kommunikációját hallották – írja az MTI.
Az idegen hímek hangjait nyugodtabban fogadták, vélhetően ezekre az egyedekre lehetséges párzási partnerként tekintettek Brügger szerint.
