A csillagrobbanások nagyobb szerepet játszhattak bolygónk éghajlattörténetében, mint azt a tudósok eddig gondolták.
Egy, a Boulderi Kaliforniai Egyetem nevéhez kapcsolódó tanulmány szerint a fagyűrűket vizsgálva kimutatható, hogy az utóbbi 40 ezer évben, milyen befolyással lehettek földünk klímájára ezek a robbanások – írja a Space.com.
Robert Brakenridge vezetésével, a kutatócsoport összesen 18 ilyen űreseményt vizsgált, melyeknek mindegyike legfeljebb 4900 fényévnyire történt a Földtől. Az robbanások adatait összehasonlították a fák évgyűrűinek szén-14-szintjével, mely bolygónkon természetesen nem önmagától, hanem a világűrből érkező sugárzás hatására jelenik meg. Brakenridge szerint a C-14 szintje a fákban évről évre nagyjából stabil, bizonyos években azonban kilengés mutatható ki, melyeknek hátterében a kutató szerint a szupernóvák állhatnak.
A vizsgált robbanásokból nyolc a szén-14-szint emelkedésével esett egybe, a kapcsolat négy eseménynél kifejezetten erős volt. Röviddel a robbanások után a szén-dioxid szintje – rövidebb időre – körülbelül 3% -kal megemelkedett a légkörben, mely természetesen az hatással volt bolygónk klímájára.
Fontos azonban kiemelni, hogy Brakenridge adataiban sok a bizonytalanság, így további vizsgálatokra van szüksége a csapatnak ahhoz, hogy valóban bizonyítani tudják elméletüket.
