Nem tudjuk, hogyan alakult ki az élet a Földön, de egy dolog biztos: az élet, ahogyan bolygónkon ismerjük, nem létezne a felszínt körülölelő, patakokban folyó és az égből lezúduló víz nélkül.
Bolygónk az egyetlen olyan objektum, amelyen tudjuk, hogy élet van, és az egyetlen, amelyen folyékony víz bőségesen megtalálható. Éppen ezért rengeteg kérdés felmerül azzal kapcsolatban, hogy honnan és miképp lett ennyi víz a Földön, ám a legújabb kutatások szerint már a bolygónk kialakulása előtt itt jelen volt a Naprendszerben.
A francia Nemzeti Természettudományi Múzeum geokémikusa, Jérôme Aléon vezette kutatócsoport szerint a Naprendszer születéséből származó meteoritban található víz izotópjai egyértelműen megegyeznek a Földön ma található víz izotópjaival.
„A víz kezdeti izotópos összetétele a Naprendszerben kiemelkedő fontosságú a víz eredetének megértéséhez, de számos tanulmány ellenére továbbra is ismeretlen" – írják a kutatók tanulmányukban. Az azonban óriási szerencse, hogy a meteoritok bizonyos típusai időkapszulaként szolgálhatnak a Naprendszer születésének idejéből. Egy csillag egy gáz- és porfelhőből születik, amely a saját gravitációja alatt összeomlik, amit a protocelláris burok összeomlásának neveznek a szakemberek. Eközben a körülötte lévő felhőben lévő anyag koronggá lapul, amely a növekvő, forgó csillagot táplálja. Amint a csillag növekedése befejeződött, a felhőből megmaradt anyagból bolygók, aszteroidák, üstökösök keletkeznek.
Sok ilyen dolog még a Földnél is idősebb. A radiometrikus kormeghatározás szerint a Föld 4,54 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, és egy óriási szerencse folytán néhány ilyen kőzet pont itt landolt. A Kazahsztánban 1962-ben talált Efremovka meteorit 4,57 milliárd évvel ezelőtti elemeket tartalmaz. A kutatók ezt a meteoritot, valamint annak ősi, kalciumban és alumíniumban gazdag zárványait elemezték egy új, csak erre a célra kifejlesztett technikával. A meteorit víztartalmának méréséhez fókuszált ionnyalábos képalkotást alkalmaztak a mintájukban lévő összes ásványi anyag azonosítására és vizsgálatára, és az eredményeket nyolc, széles víztartalom-tartományban lévő földi referenciaanyaggal hasonlították össze. Ezután megvizsgálták a hidrogén izotópjainak arányát a meteoritban.
S mivel a hidrogén a víz egyik összetevője, a kőzetekben található két izotóp aránya sokat elárul arról, hogy a kőzet milyen víznek volt kitéve. Itt a Földön például a protium a domináns hidrogénizotóp. A Marson a deutérium az uralkodó izotóp, ami azt mutatja, hogy a könnyebb protiumot valami elválasztotta.
Az Efremovka meteoritban található ásványok és arányok azt mutatták, hogy Naprendszerünk történetének első 200 ezer évében, mielőtt a bolygók kialakultak, két nagy gáztározó létezett. Az egyik ilyen tározó tartalmazta a napgázt, amelyből végül a Naprendszerben lévő anyag kondenzálódott.
A másik, a csapat megállapította, hogy vízben gazdag. Ez a víz valószínűleg a csillagközi anyag masszív beáramlásából származik, amely a protostelláris burok összeomlása idején a belső Naprendszer felé hullott. És ami lenyűgöző, hogy ez a víz izotópos összetételét tekintve nagyon hasonlít a földi vízhez. Ez arra utal, hogy a víz már a kezdetektől fogva jelen volt a korai Naprendszerben, még mielőtt a Föld még csak pislákolt volna a protoplanetáris korongban.
