Még tavaly csillant fel a remény, és járta körbe a médiát, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai tevékenység nem magyarázza a gázkoncentrációt. Ezt azonban már rögtön akkor több kutató is megcáfolta.
Most belfasti Queen's University tanulmánya is arra jutott, hogy nem tarják lehetségesnek az életet a Vénusz atmoszférájában. A Nature Astronomy című szaklap friss számában megjelent írásban a kutatók az űrben vett minták alapján értékelték mindazt, amit a felhőkről tudni lehet, majd elemezték a földi életformákról szóló irodalmat, hogy lássák, van-e olyan szervezet, amely fennmaradna a felhők leginkább kénsavból és igen kis mennyiségű vízből álló közegében.
Végül arra a következtetésre jutottak, hogy még a legzordabb körülményekhez edződött, úgynevezett extremofil mikrobák sem élnék túl ezt a kihívást.
„Nem azt találtuk, hogy a vízmolekulák aránya valamivel kevesebb, mint ami a Föld legellenállóbb mikrobájának elég lenne, hanem több mint százszor kisebb a mennyiségük"
– mondta John Hallsworth, az egyetem biológusa.
Ahogy az MTI is írja, a Földön a foszfin az élettel, állatok, köztük a pingvin bélrendszerében élő mikrobákkal, vagy az oxigénszegény környezettel, például a mocsarakkal függ össze.
Elő lehet állítani iparilag is, de a Vénuszon ilyen nem létezik, így a foszfinre utaló jelek magyarázatra szorultak. Jane Greaves, a Cardiffi Egyetem kutatója felvetette a vénuszi lehetőségét az élet létezésének. Egyes csillagászok eleinte a megfigyelések helyességét kérdőjelezték meg, a belfasti egyetem kutatócsoportjának kétségei azonban más irányból, a biokémia szempontjából érkeztek.
