Az elmúlt években egyre népszerűbbek a több napot felölelő vonatos utazások. Korábban már több útvonalról is írtunk, ilyen például a világ leghosszabb hegységét átszelő luxusvonat vagy az Alpok hegyvonulatain áthaladó járat. Most egy olyan vonatútról számolunk be, amely a katasztrófaturizmus kedvelői számára kötelező látnivaló. Már nevéből adódóan is gondolhatjuk, hogy a „halálvasút“ semmi jót nem sejtet.
A legtöbben Thaiföldet a gyönyörű, homokos tengerpartjai miatt, változatos gasztronómiai kínálata és a lenyűgöző tájai miatt látogatják, ám vannak, akiket egy bizonyos nevezetesség érdekel, mégpedig a halálvasút. A vonaton való utazás ugyan nem jár különösebb veszélyekkel, a név valójában a megépülésének borzalmas körülményeire utal.
Így jött létre a mai Burma-Thaiföld Railway
A halálvasút története egészen a második világháborúig nyúlik vissza. A japán hadsereg 1942-ben súlyos vereséget szenvedett az Amerikai Egyesült Államok seregeivel szemben, amely komoly következményekkel járt: jelentősen csökkent az ország haditengerészetének behatása, vagyis jó néhány utánpótlási útvonaluk, köztük a Burmába (Mianmarba) vezetők is szinte teljesen védtelenül maradt. Alternatív megoldásként egy 415 kilométeres vasútvonalat terveztek Thaiföld és Dél-Burma között. A baj csak az volt, hogy a kiválasztott szakasz nagy részét sűrű dzsungel borította, ahogy az áthaladás érdekében 600 hidat, több száz viaduktot, töltést és vájatot kellett felépíteni.
Ez is érdekelhet! 6 város, ahol extrém hideggel kell megbírkóznia a lakóknak
A terv végrehajtásához nem kis munkaerőre volt szükség, így a japánok a 60 ezer brit, holland és ausztrál származású szövetségi foglyok mellett nagyjából 200 ezer maláj férfit, nőt és gyereket fogtak munkára jobb esetben némi pénzért cserébe, rosszabb esetben kényszerítéssel.
Fotó: Shutterstock
Miután megkezdődtek a munkálatok, ahelyett, hogy a 260 ezer fő az egyik végállomástól a másik irányába haladt volna, a japánok a teljes vonal mentén közel 100 munkatábort alakítottak ki, így mindenki egyszerre dolgozott a szakaszokon. Így mindössze 12 hónap alatt elkészült a vasútvonal. A körülmények azonban rettenetesek voltak, a legnagyobb problémát pedig az jelentette, hogy a dzsungelben lévő, távoli táborokba csak nagyon nehezen lehetett eljuttatni az olyan alapvető dolgokat, mint az élelmiszer, gyógyszer és a megfelelő munkafelszerelés.
Ajánljuk figyelmedbe! Halálfélelem cappuccinóval – sziklafal oldalában nyílt kávézó Tajvanon
A rossz munkakörülmények következtében az egy évig tartó munkálatok során számos haláleset történt. A Drive szerint a hadifoglyok negyede, míg a maláj kényszermunkások csaknem fele vesztette életét elsősorban éhezés, túldolgozás miatt. Az építkezések ideje alatt pedig olyan betegségek kezdtek terjedni, mint a kolera, a malária, a vérhas vagy a trópusi húsevő fekélyek.
