A vadkemping gondos előkészületeket igényel, és a felszerelés – sátor, gázfőző, hálózsák, hátizsák, különböző ruhák – beszerzése sem olcsó. A befektetés azonban megtérül, hiszen a semmi közepén, gyönyörű és érintetlen környezetben szakadhatunk ki a hétköznapokból. Mutatjuk, mely helyek erre a legalkalmasabbak.
A több mint 30 000 sziget és zátony között védett öblökben, a fák között elrejtve, vagy a vízparti sziklák egyikén állíthatjuk fel sátrunkat, ráadásul a szúnyogok sem jelentenek majd gondot ebben a klímában. Kezdő felfedezőknek és saját felszerelés nélkül érkezőknek a Sollenkroka és Stavsnäs közötti terület lehet ideális, mindkét települést buszjáratokkal közelíthetjük meg Stockholmból. A helyi kölcsönzők kajakokat és teljes kempingfelszerelést is biztosítanak. Fontos, hogy nem minden szigeten engedélyezett a vadkemping: mezőgazdasági területen vagy házak közelében tilos letáborozni.
Norvégia legkeskenyebb fjordjának partjánál keresve sem találunk szebb kempinghelyet. A „right to roam” (barangolás joga) és a kempingszabályok lehetőséget adnak a végtelen felfedezésre, bár a terep így is korlátozza a sátrazóhelyek számát.
Bergenből Vossba vonattal, onnan busszal Gudvangenbe utazhatunk, ám magát a helyszínt csak vízi úton érhetjük el. Bérelhetünk kenut és átevezhetünk a kempinghelyhez, vagy komppal Dyrdalba juthatunk, és onnan gyalogosan is fedezhetjük a környéket. Az első éjszakára érdemes egy kijelölt kempinget választani, majd másnap folytatni a keresést.
Az Oulankajoki és Kitkajoki folyók vízesései és széles, folyamatosan változó homokpadjai drámai hatást kölcsönöznek Finnország Oulanka Nemzeti Parkjának. Itt találunk egy, a sarkkörön átnyúló erdőt is, amely ritka orchideák és érintetlen ökoszisztémák, valamint medvék, hiúzok és rozsomákok otthona. Ráadásul itt halad át az ország egyik legnépszerűbb túraútvonala is: a 80 kilométer hosszú Karhunkierros. Ha mi is szívesen végigsétálnánk rajta, akkor érdemes augusztus végére vagy szeptemberre időzíteni az utazást, amikor már nem találkozni szúnyogokkal.
Lettországban a vadkempingezés szigorú szabályokhoz kötött, nemzeti parkokban, természetvédelmi- és magánterületeken is tiltott. Az állami erdők valamelyikében és a vidéki strandokon azonban szabadon lehet sátrazni. A fővárostól kb. 120 kilométerre, a Balti-tenger part menti túraútvonalán találjuk a Kolka-fokot, amely hosszú, homokos partokkal várja a sátrazókat.
Romániában a kijelölt helyeken még védett területeken is engedélyezik a tűzrakást, de a vadkempinget nem. Ennek ellenére bőven akad lehetőség: különösen vonzó úti cél lehet a dél-kárpátoki Fogarasi-havasok. A hegygerincről néhány száz méterre leereszkedve lenyűgöző tavak és patakok mellett sátrazhatunk. Az erdőhatár felett már sokkal kevésbé valószínű, hogy medvékkel találkoznánk, ám a juhászkutyákkal itt is érdemes vigyázni.
Olvasd el ezt is!