Bár furcsának tűnhet, nagyon is jó indokkal iktatunk be négyévente egy-egy szökőévet.
Azt már a kisiskolások is tudják, hogy egy év 365 napból áll. Arról is sokan értesültek, hogy ez az állítás nem teljesen pontos: valójában 365 és egynegyed nap kell ahhoz, hogy a Föld bejárjon egy teljes kört a Nap körül.
Ez is érdekelhet: Nem 2024 van – legalábbis a világ különféle naptárjai szerint
A szökőévet is ez a jelenség magyarázza: a negyednapok négyévente kiadnak egy egészet, amit hozzátoldunk a februárhoz, így az a szökőévekben 28 helyett 29 napig tart.
Ha nem tennénk így, abból komoly gyakorlati problémáink származnának – írja a ScienceAlert.
A naptárkiigazítás módszere már az ókori Rómában is ismert volt. Akkoriban 355 napos volt egy év, azt ugyanis a holdciklusokhoz igazították. Mivel észrevették, hogy így elcsúsznak az évszakok, kétévente beiktattak egy plusz hónapot, a Mercedoniust, hogy pótolják a hiányzó napokat.
Kr. e. 45-ben aztán Julius Caesar új naptárt rendszeresített, amelyet az egyiptomiaktól vett át, és amely nagyon hasonlít a ma használt rendszerhez: az évek 365 napból álltak, négyévente pedig be kellett toldani egy 366. napot.
Csakhogy a csillagászok később rájöttek, a Földnek nem is 365 és egynegyed, hanem 365,24219 napra van szüksége ahhoz, hogy bejárja a Nap körüli pályáját. Ebből viszont az következik, hogy azzal, hogy négyévente egy teljes napot hozzáadunk az évhez, átestünk a ló túloldalára. XIII. Gergely pápa ezért 1582-ben megreformálta a Julianus-naptárat – azóta a százzal osztható években nem kell újabb napot beiktatni, kivéve azon évek esetében, amelyek négyszázzal is oszthatóak. Ez bonyolultnak tűnhet, de csak arról van szó, hogy amíg 1700 vagy 1800 nem volt szökőév, addig 1600 vagy 2000 már igen.
XIII. Gergely pápa reformja tartósnak bizonyult, így azóta is a róla elnevezett Gergely-naptár van érvényben – legalábbis a mi civilizációnkban, bizonyos kultúrák ugyanis eltérő naptárszámítást használnak.
A holdciklus sok kultúra naptárszámításának az alapja.
A zsidó naptár például 19 éves ciklusokat alkalmaz, benne 12 „normális” és 7 szökőévvel. A zsidók egyébként idén már az 5784-es évet írják.
Nem egyszerű a muszlim naptár megértése sem. A muzulmán országok az ókori rómaiakhoz hasonlóan a holdciklusokhoz igazítják naptárjukat, így 355 naposak az éveik. Ez a számítási mód óhatatlanul csúszáshoz vezet, ami megmagyarázza, miért tartják minden évben máskor a ramadán nevű böjti hónapjukat.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: Jönnek a hosszabb nappalok − 6 érdekesség a tavaszi napéjegyenlőségről
De vajon miért fontos az, hogy minél pontosabban kövessük az évek múlását?
Nos, ha nem iktatnánk be szökőnapokat, szépen lassan eltolódnának az évszakok és a jeles események időpontjai. Egy idő után télen lenne nyári időjárás és fordítva. A gazdálkodók azt sem tudnák, mikor kéne vetni és mikor aratni.
Sok kellemetlenségtől megóv minket tehát az a bizonyos szökőnap.
