Mától hivatalosan is megérkezett a tavasz − az időszak, amikor hallgatjuk a madarak csivitelését, érezzük a virágok illatát, és a nap melegében süttetjük az arcunkat.
A mai napon majdnem pontosan 12 órán keresztül láthatjuk a Napot az égbolton, hiszen március 20. a tavaszi napéjegyenlőség dátuma. A csillagászati tavasz első hivatalos napja az északi féltekén az újjászületés jele, a nappal és az éjszaka harmonikus egyensúlyának ideje.
Az északi féltekén élők számára ez a hosszabb nappalokat, a virágzást és a zöldellő növényzetet jelenti, míg az Egyenlítőtől délre élők számára azonban ez a nap az ősz közeledtét jelzi: a chileiek, a dél-afrikaiak és az ausztrálok számára ez az az időszak, amikor beköszönt a hűvösebb őszi időjárás.
A napéjegyenlőség kifejezés a latin equinoxium szóból származik, ami „a nappal és az éjszaka egyenlőségét" jelenti.
Ez is érdekelhet: 8 érdekesség a maják (nem) hétköznapi életéből
Miért történik a tavaszi napéjegyenlőség?
A Föld egy képzeletbeli tengely mentén forog, amely az Északi-sarktól a Déli-sarkig tart. Ez a forgás adja a nappalt és az éjszakát. A tengely azonban 23,5 fokban el van dőlve. Így a bolygó egyik féltekéje a Nap körüli keringés felében több napfényt kap, mint a másik. Ez a napfényben mutatkozó eltérés váltja ki az évszakokat. Június végén és december végén a napfordulók idején van a legszélsőségesebb különbség a nappal és az éjszaka között, különösen a sarkok közelében.
A téli napforduló óta az északi féltekén hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák, és egyre melegebb lesz, ahogy közeledünk a júniusi nyári napforduló felé.
Az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat magyarázata szerint a „majdnem" azonos nappali és éjszakai órák a napfelkelte mérésének összetett módja és a napfény légkörünkben történő megtörése miatt vannak. A valóban egyenlő nappal/éjszaka felosztás valójában néhány nappal a hivatalos tavaszi napéjegyenlőség előtt történik meg, ezt hívják ekviluxusnak.
A napéjegyenlőségek az egyetlen két alkalom az évben, amikor a Nap a bolygón mindenki számára kelet felé kel és nyugat felé nyugszik.
Ha tovább olvasnál: Megfejthették a piramisok elhelyezkedésének titkát
Egy másik szórakoztató tény: a nap napéjegyenlőségek idején gyorsabban nyugszik a nap, mint a napfordulók idején − és ez mindkét féltekére igaz. Oka, hogy a lenyugvó nap a lehető legmeredekebb szögben éri el a horizontot a Földhöz képest.
A napforduló idején, amikor a Föld dőlése a legszélsőségesebb, a Nap lassabban nyugszik. Ennek a hatása annál drámaibb, minél távolabb vagyunk az Egyenlítőtől. Ezért van az, hogy az Északi-sarkkörön a nyári napforduló körüli időszakban egyáltalán nem megy le a nap.
Így ünneplik a kultúrák világszerte a napéjegyenlőséget
1. Angliában Stonehenge titokzatos kőépítménye a napfordulók és napéjegyenlőségek kedvelt gyülekezőhelye.
2. Mexikóban a maja Chichén Itzá különleges napéjegyenlőségi helyszín. Az El Castillo néven ismert lenyűgöző piramist úgy állították be, hogy a napéjegyenlőségek idején egy fénykígyó (Kukulcán) alakját kirajzoló árnyék ereszkedjen le a lépcsőkön.
3. A bosznia-hercegovinai Szarajevótól északnyugatra fekvő Zenica városa a tavasz első napján tartja az éves Cimburijada vagy „rántottafesztivált".
4. A Nowruz a perzsa újév, jelentése „új nap". Nem véletlenül esik a tavasz első napjára. Az iráni naptár szoláris naptár, ami azt jelenti, hogy az időt csillagászati megfigyelések alapján a Föld Nap körüli mozgása határozza meg. Így az év első napja mindig a tavaszi napéjegyenlőséggel kezdődik.
5. Kínában a tavaszi napéjegyenlőség idején több ezer éves népszerű szokás, hogy az emberek megpróbálják felállítani a tojást, és ha sikerül, az szerencsét hoz.
6. Japánban a tavaszi napéjegyenlőség napja munkaszüneti nap. Ilyenkor meglátogatják a családi sírokat és családi összejöveteleket tartanak.
Forrás: CNN Travel
