Az Országos Kéktúra 5 leghosszabb szakasza – ahol már tényleg komoly távok várnak
Az Országos Kéktúra szakaszai között óriási különbségek vannak mind a táj, mind pedig a megtett kilométerek szempontjából. Míg egyes részek viszonylag könnyen teljesíthetők akár egy nap alatt is, a leghosszabb etapok már komolyabb felkészülést, jobb időbeosztást és nagyobb állóképességet igényelnek. Természetesen kezdőként is nekivághatunk ezeknek a cseppet sem könnyű útvonalaknak, de érdemes tudni: könnyen lehet, hogy több napba is telhet egy-egy ilyen, nagyjából 70 kilométeres táv teljesítése.
A hivatalos szakaszlista alapján ez az Országos Kéktúra leghosszabb etapja, ami már önmagában elég ahhoz, hogy sokakban némi aggodalmat keltsen. A 74,4 kilométerhez ráadásul 2400 méter emelkedés és 2455 méter ereszkedés is társul, vagyis itt hosszú és fizikailag is megterhelő túráról van szó. A Cserhát dombvidéki hullámzása miatt ez a rész nem egyenletes, könnyen teljesíthető gyaloglás; az útvonal folyamatosan dolgoztatja a lábat. Az ilyen szakaszoknál különösen fontos a tempó beosztása, mert a táv hajlamos becsapni az embert: papíron is sok, terepen pedig még hosszabbnak érződik.
A második helyre a Sárvár és Sümeg közötti szakasz kerül, amely 72,6 kilométerével szinte alig marad el az elsőtől. A távhoz 1475 méter emelkedés és 1330 méter ereszkedés tartozik, vagyis a szintadat itt valamivel barátságosabb, mint a listavezető esetében, de ettől még egyáltalán nem egyszerű a teljesítése. A hosszúsága miatt ezt a részt is érdemes több szakaszra osztani, hiszen 72 kilométert csak a legfelkészültebbek képesek egyhuzamban legyalogolni. Nyugat-Magyarország változatos tájai, erdejei és települései adják az útvonal karakterét, de ezen a ponton már sokkal inkább a teljesítmény kerül a középpontba. Útközben természetesen így is bőven akad látnivaló: Sárváron a Nádasdy-vár és az arborétum, később a sitkei Kálvária-kápolna, a Farkas-erdő, a Szajki-tavak, végül pedig a sümegi vár teheti emlékezetessé a hosszú menetet.
A harmadik leghosszabb szakasz szinte holtversenyben van az előzővel, hiszen 72,5 kilométer hosszú. Ez a rész rögtön az Országos Kéktúra nyugati kezdetén helyezkedik el, és külön érdekessége, hogy az Írott-kő környékének hegyvidéki világából fokozatosan ereszkedik le a síkabb területek felé. A hivatalos adatok szerint 1225 méter emelkedés és 1615 méter ereszkedés tartozik hozzá, tehát a hosszú táv alatt a terep egy pillanatig sem válik unalmassá. A szakasz szépsége éppen ebben az átmenetben rejlik: egyszerre kínál hegyvidéki élményt és hosszú, kitartást igénylő gyaloglást.
A negyedik helyen a Bódvaszilas és Boldogkőváralja közötti szakasz áll, amely 71 kilométer hosszú. Ez az északkeleti országrészben húzódó etap kevésbé ismert azok számára, akik inkább a Balaton-felvidék vagy a Budai-hegység népszerűbb részein túráznak, pedig a hossza alapján az egész útvonal egyik legkeményebb darabja. A hivatalos adatok szerint 1530 méter emelkedés és 1525 méter ereszkedés társul mellé, tehát itt is bőven van munka a kilométerek mögött. Útközben több emlékezetes pont is akad a szakaszon: Aggtelek a barlangvidék közelsége miatt önmagában is erős állomás, Jósvafő környéke természeti szépségével emelkedik ki, a végéhez közeledve pedig Boldogkő vára és Boldogkőváralja adhat emlékezetes lezárást ennek a hosszú etapnak.
Az ötödik helyre a Szárliget és Dorog közötti szakasz kerül, amely 69 kilométer hosszú. Bár ez a táv valamivel rövidebb, mint a lista elején szereplőké, még mindig olyan hosszú, hogy bőven a Kéktúra maratoni részei közé lehet sorolni. A hivatalos szintadat különösen beszédes: 2190 méter emelkedés és 2300 méter ereszkedés társul a szakaszhoz, ami alapján kijelenthetjük, hogy a Szárliget–Dorog táv valódi kihívása nem is feltétlenül a hosszában, hanem a domborzati különbségekben rejlik. A Gerecse és a környező hegyvidéki terep miatt ez a rész különösen fárasztó tud lenni, így nem túlzás azt állítani, hogy ez az egyik legnehezebben teljesíthető szakasz.
Olvasd el ezt is!