Az öltözködési hiba, amitől túrázás közben pillanatok alatt kihűl a testünk
A téli túrázásnál sokan ösztönösen ugyanahhoz a megoldáshoz nyúlunk: ha fázunk, felveszünk még egy réteget. A gyakorlatban azonban épp ez az egyik leggyakoribb hiba, ami miatt végül sokkal hamarabb fagyunk át, mint kellene. Nem azért hűlünk ki, mert kevés rajtunk a ruha, hanem mert rosszul használjuk a rétegeket.
A réteges öltözködés ugyanis nem elsősorban a „minél több ruha” elvéről szól, hanem a hő- és a nedvességszabályozásról. Hideg környezetben nemcsak az eső vagy a hó jelent problémát, hanem a saját izzadtságunk is. Ha a ruházatunk nem tudja elvezetni a nedvességet, a testünkhöz tapadó, átnedvesedett rétegek gyorsan lehűlnek, és amint megállunk pihenni, sokkal erősebben kezdünk fázni – állítja Steven, aki saját magát hivatásos hátizsákos túrázónak tartja és vloggerként vált igazán népszerűvé.
A szakértő szerint különösen gyakori hiba, hogy kezdő téli túrázók túl sok réteget vesznek fel már az induláskor. Amíg várakozunk az autó mellett vagy pakolunk, valóban hidegnek érezzük a levegőt, ezért ösztönösen felöltözünk. Amint azonban emelkedőn haladunk, a szervezet hőtermelése hirtelen megugrik, és az izzadás elkerülhetetlenné válik. Ha ilyenkor nem tudjuk gyorsan csökkenteni a hőterhelést, az alapréteg pillanatok alatt átnedvesedik, és később már nem tud megfelelően száradni.
A probléma gyökere sokaknál az, hogy sokan nem értik, mire való egy-egy réteg. A külső réteg, vagyis a kabát, nem melegítésre szolgál, hanem arra, hogy védjen a széltől és a csapadéktól. Ideális esetben nem tartalmaz hőszigetelést, viszont képes arra, hogy a test által termelt nedvesség távozzon alóla. A valóságban azonban még a legjobb anyagok is csak korlátozottan engedik ki az izzadságot, ezért a szellőztetés kulcsszerepet kap. A köztes rétegek között is fontos különbséget tenni. A vastag, hőszigetelő darabok feladata kizárólag az, hogy melegen tartsanak, ezért mozgás közben ritkán ideálisak. Ezeket inkább pihenéskor vagy táborban érdemes felvenni. A valódi munkát a könnyebb középrétegek végzik, amelyek egyszerre szigetelnek és képesek elvezetni a nedvességet.
Az egész rendszer alapja azonban az alapréteg, vagyis az a ruha, amely közvetlenül a bőrünkkel érintkezik. Ennek legfontosabb feladata nem a melegítés, hanem az izzadság elvezetése. Ha ez nem működik jól, az egész rendszer összeomlik. Éppen ezért a pamut téli túrázásnál kifejezetten rossz választás: magába szívja a nedvességet, és ott is tartja a bőrön. A szintetikus anyagok hatékonyabban szárítanak, a gyapjú pedig jó kompromisszum lehet, mert bár lassabban szárad, kevésbé hűl ki és nem kellemetlen szagú.
Olvasd el ezt is!