A Bükk-hegység nemcsak szépségéről, természeti értékeiről, de geológiájáról is híres. Kevesen tudják róla, hogy 310-330 millió éves „élete” során számos változáson ment keresztül, mire elnyerte ma ismert formáját. Ezek a változások, növekedések ma is érinthetik az összes hegységünket.
A Bükk-vidék egy része.
Fotó: Shutterstock
A Szilvási-kő például most még 960,7 méter magas, de a geológiai mozgások miatt minden évben nagyjából 2,5 centiméterrel nő, emiatt pedig egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben lekörözi majd a Kékest.
A becslések szerint – ha ez a tendencia folytatódik – körülbelül 4200-ra a Szilvási-kő lesz a Bükk legmagasabb pontja.
Olvasd el ezt is! A Bükkben váratlanul egy medve kergette meg a gyanútlan vadászokat
A jelenség az alpi hegységképződés hatásainak következménye, ami folyamatosan formálja a Bükk vidékét. Bár ezek a változások az emberi szemnek láthatatlanok, jelentősen alakíthatják Magyarország domborzatát.
Abban biztosak lehetünk, hogy a Bükk több szempontból is rekordernek számít: itt található Magyarország legnagyobb egybefüggő erdősége, valamint hazánk legtöbb forrása is. Az ország tüdejének is szokták nevezni, hiszen a Bükki-fennsík éves légszennyezettsége átlagosan sem haladja meg az 1-2 százalékot. A térségben ráadásul számos barlang is rejtőzik, például az őskori leleteiről híres Istállós-kői-barlang.
Figyelmedbe ajánljuk! Vaskori emlékeket találtak Dédestapolcsány-Verebcénél
