A beceneveket az élet számos területén használjuk, nincs ez másként a magyar városok esetében sem. De mégis honnan erednek ezek az elnevezések?
Veszprém, a királynék városa
Veszprém egy kulcsfontosságú város a magyar történelemben, itt létesült például az első püspökség is a 11. században. A Veszprémi Püspökség mindenkori űrnője pedig a királyné volt.
Sőt, a legendák szerint a város Gizella királyné egyik mondásáról kapta a nevét, aki „Vessz, prém” felkiáltással felajánlotta az egyik drágakövekkel díszített bundáját annak érdekében, hogy tovább folytatódhasson a székesegyház építkezése – írja a Drive Magazine.
Ez is érdekelhet: Besokkaltak a turistáktól ebben a spanyol városban, nem épül több szálloda
Győr, a folyók városa
Győr becenevét nem szükséges túlmagyarázni, ugyanis a város a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna találkozásánál helyezkedik el.
Győrnek azonban van egy másik beceneve is, ami nem más, mint a találkozások városa, ami legfőképp a győriek vendégszeretetére utal.
Debrecen, a kálvinista Róma
A kálvinista Róma elnevezés nem hiába ragadt rá Debrecen városára, hiszen a kálvinista reformáció óriási hatással volt az ottani közösség életére – jó példa erre, hogy a 16. század tájékán a lakosság döntő többsége protestánssá vált.
A város vallási életének központja a Debreceni Nagytemplom, ami Debrecen talán leghíresebb szimbóluma.
Sárospatak, a Bodrog-parti Athén
A Bodrog által kettéválasztott Sárospatak sokáig az ország egyik legjelentősebb oktatási központja volt, hiszen a város a 16. századtól kezdve otthont adott a Református Kollégiumnak, amely a rendkívül magas oktatási színvonaláról volt híres.
Emellett ebben az intézményben lehetett először angol nyelvű diplomát szerezni Magyarországon, így egyesek a „magyar Cambridge” néven szokták emlegetni.
