A háttérben elsősorban a repülőgép-üzemanyag árának hirtelen emelkedése áll. A térségben dúló fegyveres konfliktusok ugyanis a helyi turizmus mellett a globális energiaellátásra is kihatnak. Amrita Sen energiapiaci elemző szerint a legnagyobb kilengés éppen a repülőgép-üzemanyag piacán látszik: egyes termékek ára rövid idő alatt 90–110 dollárról 200 dollár fölé ugrott.
A Qantas, az Air New Zealand és a skandináv SAS például műr jelezte, hogy a magasabb üzemanyagköltségek miatt kénytelen árat emelni. Iparági elemzők szerint pedig könnyen lehet, hogy más légitársaságok is követik ezt a lépést a következő hónapokban. A transzatlanti utak ára akár 6–10 százalékkal is növekedhet, míg az ázsiai–csendes-óceáni térségbe tartó hosszú távú útvonalaknál a drágulás elérheti a 8–15 százalékot.
Az Express szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közel-keleti légtér egyes részei bizonytalanná váltak, ezért több járatnak kerülő útvonalon kell repülnie. A hosszabb repülési idő több üzemanyagot igényel, miközben a járatok kapacitása is csökkenhet – mindez pedig szintén felfelé hajtja az árakat.
A Ryanair és versenytársai rövid távon védettebbek lehetnek a szakértők szerint, mivel gyakran előre lekötik az üzemanyag egy részét, így kevésbé érzékenyek az azonnali árkilengésekre. Ha azonban a magas üzemanyagárak tartósan fennmaradnak, a növekvő költségek náluk is megjelenhetnek. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a korábban gyakran elérhető, 10–20 ezer forintos európai repülőjegyek egyre ritkábbá válnak. A népszerű útvonalakon a jegyárak könnyen 25–40 ezer forint körül stabilizálódhatnak.
Olvasd el ezt is!