A legújabb adatok szerint az uniós országok 2021-ben rekordszámú állampolgárságot adtak ki: a tagállamokban 2021-ben összesen 827 300 ember kapott állampolgárságot, ami 98 300 fővel több, mint 2020-ban.
Az Euronews szerint a 14 százalékos ugrás részben a világjárvány okozta elmaradásnak tudható be, de az állampolgárságok száma 2019-hez képest is emelkedő tendenciát mutat – akkor 706 400 új állampolgárságot adtak ki a tagállamok.
Külön érdekesség, hogy az új állampolgárok 85 százaléka korábban nem volt más uniós ország állampolgára.
Ez is érdekelhet: Hova költözzünk Európán belül, ha csak angolul beszélünk?
Melyik országok adták a legtöbb állampolgárságot 2021-ben?
A lista elején Spanyolország áll, az ország 144 800 új lakost üdvözölhetett 2021-ben. A spanyolokat szorosan követte Franciaország és Németország (fejenként 130 000 új állampolgár), Olaszország (121 500) és Svédország (89 400).
Ha valaki új állampolgárságot szeretne, sokszor hosszú és fáradságos folyamat elé néz, de a tehetősebbeknek könnyebb dolguk van: számos ország kínál befektetési alapon történő állampolgársági programokat. Például Görögországban: ha 500 ezer eurónál nagyobb értékű ingatlant vásárol valaki, már hét évvel később állampolgárságért folyamodhat – feltéve, ha ott lakik és adózik. Máltán pedig 18 hónap alatt is szerezhet valaki állampolgárságot befektetés útján, feltéve, ha 700 ezer eurót fizet egy ingatlanért.
Ettől függetlenül a legtöbben hagyományosabb úton, a honosításon keresztül – több évig az országban élve és dolgozva – válnak állampolgárrá.
Melyik országban a legkönnyebb (és a legnehezebb) állampolgárságot szerezni?
Svédország arányaiban a legtöbb állampolgárságot osztotta ki 2021-ben az EU-n belül: minden száz, eredetileg nem svéd állampolgárra tíz új állampolgárság jutott. Svédországot Hollandia (5,4 állampolgárság 100 külföldi lakosra vetítve), Románia (4,6), Portugália (3,7), valamint Belgium és Spanyolország (egyaránt 2,7) követi.
Ezzel szemben Litvánia mindössze 0,2, Lettország 0,3, Észtország 0,5, Csehország, Horvátország és Szlovákia pedig 0,7 állampolgárságot adott száz nem „eredeti" állampolgárra.
A bevándorlási szabályok egyébként jelentősen eltérnek országonként: Ausztriában például legalább egy évtizedig kell letelepedni ahhoz, hogy valaki állampolgárságot kaphasson – nem mellesleg, meg kell tanulnia középiskolai szinten németül.
Kik az EU új polgárai?
A legtöbb új európai polgár Marokkóból és Szíriából érkezik. Az EU-ban 86 200 marokkói kapott uniós állampolgárságot, ami az új állampolgárok 10,4 százalékát teszi ki. Több mint kétharmaduk (71 százalékuk) Spanyolországban vagy Franciaországban lett állampolgár.
A második legnagyobb csoportot a szíriaiak (83 500 fő, 70 százalékuk Svédországban és Hollandiában telepedett le), valamint az albánok (32 300 fő, 70 százalékuk Olaszországban telepedett le) alkotják. Az albánokat a románok (3,5 százalék), a törökök (3,1 százalék), a brazilok (2,5 százalék), az algériaiak (2,3 százalék) és az ukránok (2,2 százalék) követik.
Az új uniós polgárok átlagéletkora 32 év volt. Körülbelül egynegyedük 0 és 14 év közötti gyermek volt.
