Hamarosan itt a tavasz, ezt pedig mi sem jelzi jobban, hogy sorra térnek vissza hazánkba a költöző madarak. A Körös-Maros Nemzeti Park erdős területein pedig felbukkantak az énekes rigók is, akik idén már február közepén hallatták jól ismert dallamaikat.
Az énekes rigó országszerte gyakori madárnak mondható. Ez azonban nem volt mindig így, régebben inkább a hegy- és dombvidékek erdeiben, ligeteiben költött, de mára megjelent az Alföldön is, sőt egyes településekre is beköltözött – számolt be a Drive Magazin a Körös-Maros Nemzeti Park cikke alapján.
Ez is érdekelhet: Ez a csodaszép madár azon kevesek egyike, amely eszközt használ a vadászathoz
Urbanizációja jóval később kezdődött, mint a fekete rigóé, de a városok parkjaiban, öreg temetőkben, sőt fasorokban mára már sokfelé költ és hallhatjuk csodálatos énekét.
Nem véletlen, hogy neves tudósunk és ornitológusunk, Herman Ottó még éneklő rigónak hívta, és Európa legszebb hangú dalos madarai közé sorolta. Éneke valóban rendkívül változatos, sokféle dallamból áll, melyeket sűrűn ismételget.
Viselkedésmódja hasonlít a fekete rigóéhoz: táplálékát a földön szerzi, az avarban keresgél rovarokat, földi gilisztákat, csigákat. Évente kétszer költ, első költése március végén, április elején kezdődik, és jellemzően 4-5 tojást rak.
Akárcsak az éneke, a fészke is remekmű. Az ágvillába rejti és gondosan kibéleli, igazi puha bölcsőt varázsol a leendő rigófiókáknak. Ahol lehetősége van, előnyben részesíti a tűlevelű fákat, de ennek híján lombos fafajokra, sőt cserjékre is fészket rak.
Olvasd el ezt is! Egyre több van belőlük: megnőtt a gólyák száma Magyarországon
Ugyan vonuló madár, de az utóbbi évek enyhe telein sok példány nálunk telel, de egyébként sem megy messzire, a Földközi-tenger partvidéke a fő telelőhelye. Így viszonylag korán érkezik, az idén a Kis-Sárréten már február 16-án hallani lehetett az első éneklő hímet.
Védett madár, a legészakibb területek kivételével egész Európában elterjedt, állománya stabilnak mondható.
