Egy új kutatás a Csernobil közelében élő madarakat vizsgálta, és kapcsolatot talált a sugárzás szintje és bélmikrobiomjuk között.
A 38 évvel ezelőtti katasztrófa során az emberek elhagyták a területeket, a biológiai sokféleség azonban a magas sugárzási szint ellenére és az emberi tevékenység hiányában is virágzik. A csernobili terület élővilágát számtalan lenyűgöző tanulmány vizsgálta, de csak kevesen elemezték, hogy a sugárszennyezés milyen módon befolyásolja a madarak fejlődését – kezdi az IFLScience.
Ez is érdekelhet: Megdöbbentő mutáció alakult ki a Csernobil környékén élő farkasoknál
Az új tanulmányban a kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a besugárzott környezet milyen hatással van két gyakori európai énekesmadárfajra: a széncinegére (Parus major) és a kormos légykapóra (Ficedula hypoleuca).
A szakértők madáretetőt helyeztek el két különböző régióban, az egyikben magas, a másikban viszonylag alacsony sugárszennyezettségű területen, és egy sor teszt segítségével összehasonlították a madárlakókat. Ezután DNS-mintákat vettek a madarak ürülékéből, meglepő dologra lettek figyelmesek.
Azt vették észre, hogy a magas sugárzásban élő szárnyasok bélflórájában más arányokban vannak jelen a baktériumok, mint az átlagos környezetben élő fajtársaikéban. Érdekes módon a környezeti sugárzás szintje nem befolyásolta a bélmikrobiomban jelen lévő baktériumok sokféleségét, de a különböző baktériumtípusok arányát igen.
Ezek az eredmények érdekes hátteret teremtenek a sugárszennyezett területeken élő madarak ökológiájának megértéséhez, és értékes, újszerű információkkal szolgálnak a következőkről.
