beszállókártya
Mindegy, hogy a digitális formát vagy a régimódi nyomtatott változatot részesítjük előnyben, a beszállókártya egy repülés során megkerülhetetlen dokumentum. Nemcsak a járatra való felszállást teszi lehetővé, hanem személyazonossági okmányként és biztonsági kártyaként is szolgál, valamint tartalmazza az utazással és az utasokkal kapcsolatos legfontosabb információkat – még azt is, hogy kértünk-e valamilyen különleges ételt a járatra.

Az okmányon szereplő betűk és számok egy része magától értetődő (például a járat száma, a beszállási kapu és a légitársaság rövidítése), de a többi szám és betű már egy véletlenszerű összevisszaságának tűnhet. A Condé Nast Traveler cikke segített megfejteni, hogy mit is jelentenek ezek a számok. Mutatjuk!

Vonalkód

A beszállókártyán az egyik legkönnyebben felismerhető elem a vonalkód. A mágneses csík, az úgynevezett BCBP, azaz vonalkódos beszállókártya gyakran a kártya jobb alsó részén található, de nincs szigorú szabály az elhelyezésére vonatkozóan. A vonalkódnak meg kell felelnie a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szabványainak.

A vonalkódot gyakran beolvassák a kapunál, és segít felgyorsítani a beszállási folyamatot. A leolvasó rögzíti az információkat, így a személyzet könnyen megállapíthatja, hány utas szállt fel, milyen ülőhelyeket foglaltak el, és hány csomagot adtak fel.

Az egyedi azonosító 

A beszállókártyáján feltüntetett hatjegyű csak betűből és számjegyekből álló kód a PNR, azaz Passenger Name Reference; lényegében a személyes adatainkat és foglalási kódunkat tartalmazza.

Ezt a véletlenszerűen generált sorozatot kell beírni a számítógépbe vagy a reptéri önkiszolgáló kioszkba a beszállókártya lekéréséhez, és ez azonosít minket mint egyedi utast – például azért, ha valaki más megegyező vezeték- és keresztnevével szerepelne a járaton. Ez a PNR többek között tartalmazza az étkezési preferenciákra vagy egyéb különleges kérésekre vonatkozó információkat.

Ez az egyik fő oka annak is, hogy nem szabad kidobni a beszállókártyákat egy nyilvános szemetesbe, mivel valaki a foglalási szám vagy a vonalkód segítségével képes lehet kinyerni az adatokat.

A járat kódja és száma

Erre általában egyszerű a képlet: két nagybetű, majd egy négyjegyű szám. A betűk a légitársaság kódja, vagy a légitársaság nevének rövidítésében szereplő számok. Néhány közülük nyilvánvaló – például az AA az American Airlines.

De sokszor azért nem ilyen könnyű megfejteni.

A járatszámot a légitársaság határozza meg egy összetett algoritmus segítségével, amely figyelembe veszi a légitársaság korábbi és jelenlegi járatszámait, valamint olyan tényezőket, mint például más, hasonló hangszámú légitársaságok, amelyek ugyanabban az időben ugyanabban a légtérben repülnek. Ez segít elkerülni a pilóták és a légiforgalmi irányítás esetleges zavarait.

A magányos betűk 

Előfordulhat, hogy a beszállókártyán észreveszünk egy betűt, amely eltér a többitől – például egy magányosan lógó „B" betűt. Ez a betű lehet a jegy osztályozó része (az ülésbeosztáson kívül). A kóbor betű megjelenhet a helymegosztás, a járat száma vagy akár csak a járat dátuma és időpontja mellett.

A különböző betűk különböző dolgokat jelentenek a különböző légitársaságoknál, de általában a betű jelzi a légitársasági státuszodat, vagyis annak valószínűségét, hogy a hűségstátuszunk és az általunk lefoglalt ülőhely alapján kaphatunk-e magasabb kategóriájú jegyet. Az „A" vagy az „F" első osztályú bánásmódot jelent, míg a „B" gyakran azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel kapunk magasabb osztályba sorolást, mint ha „Q" vagy „Y" szerepel a jegyen – utóbbi kettő jellemzően a legolcsóbb turistaosztályú jegyeket jelenti.

Más légitársaság 

Érdemes megtekinteni a beszállókártyán az „operated by" feliratú sort, amely elárulja azt is, amit a foglalás során esetleg nem vettünk észre: a járatot valójában nem az a légitársaság üzemelteti, akire elsőre gondoltuk. A légitársaságok gyakran árulnak jegyeket a honlapjukon a partner légitársaságok által üzemeltetett járatokra, amelyeket néha közös üzemeltetésű járatoknak neveznek, vagy olyan regionális repülőgépeken közlekedő kiegészítő járatokra, amelyek a tulajdonukban vannak, de nem ők üzemeltetik őket. Az American Eagle egy példa erre, mivel az American Airlines tulajdonában van, de egy másik vállalat üzemelteti, amelynek különálló szabályai és felépítése van.

Biztonsági kódok

Nem lehet biztosan tudni, hogy a repülőtéren a biztonságiak motoznak-e, de elég valószínű, ha a beszállókártya alján egy „ SSSS" felirat szerepel. A Közlekedésbiztonsági Hivatal által az utasok megjelölésére használt kód, a „ Secondary Security Screening Selection" (másodlagos biztonsági átvizsgálás) rövidítése, és azt jelenti, hogy előzetesen további biztonsági átvizsgálásra választottak ki minket.


A figyelmetekbe ajánljuk