Japán „egyeurós” házai: ezt kell vállalni értük
Japánban már minden hetedik lakóingatlan üres, a kiürülő vidéki településeken pedig néha jelképes összegért kínálnak házakat. Az olcsó ingatlanok mögött viszont gyakran költséges felújítás, rendezetlen örökségi helyzet és egy lassan eltűnő közösség áll. Az akiyák története így az ország drámai népességfogyásáról is árulkodik.
A 2023-as japán lakásfelmérés szerint 9 millió üres otthon volt az országban, ami történelmi rekord; ebbe a kiadásra vagy eladásra váró lakások és az időszakosan használt ingatlanok is beletartoznak. A valódi problémát elsősorban az a 3,86 millió lakóhely jelenti, amelynek nincs valódi rendeltetése: nem lakják, nem hirdetik, és nyaralóként sem használják. Az ilyen ingatlanokat Japánban akiyának, vagyis üres háznak nevezik. Vidéken sok közülük könnyen felismerhető az elvadult kertről, a megsüllyedt tetőről vagy a korhadó falakról. A városokban pedig egy-egy rendezett homlokzatú épület áll évek óta lakatlanul.
A háttérben Japán elöregedő és fogyó népessége áll. Az idősek halála után egyre több ház marad örökös nélkül, esetleg olyan rokonokra száll, akik már egy távoli nagyvárosban élnek. A fiatalok továbbra is Tokió, Oszaka és más gazdasági központok felé költöznek, így egyes falvakból lassan eltűnnek az iskolák, az üzletek és az egészségügyi szolgáltatások is.
Az örökölt ingatlan sok család számára inkább teher, mint áldás. Ki kell üríteni, karban kell tartani, rendezni kell a tulajdonviszonyait, az elöregedett faszerkezetet pedig gyakran meg kell erősíteni, hogy megfeleljen a mai földrengésvédelmi követelményeknek. Mindez többe kerülhet, mint amennyit maga a ház ér, ezért a tulajdonosok sokszor egyszerűen magára hagyják.
Egyes önkormányzatok úgynevezett akiyabankokban gyűjtik össze az elérhető ingatlanokat. A legrosszabb állapotú házak között valóban akadnak ingyen vagy jelképes összegért átvehető épületek, ám az ajánlatokhoz rendszerint feltételek kapcsolódnak. Az új tulajdonosnak vállalnia kell, hogy felújítja az ingatlant, beköltözik, esetleg valamilyen vállalkozást is indít a településen.
Az olcsó házakra külföldiek is felfigyeltek. A svéd Anton Wormann például egy tíz éve elhagyott tokiói épületet újított fel, majd vendégházként kezdte hasznosítani. Az efféle látványos átalakítások az interneten gyorsan népszerűvé válnak, országos szinten mégis csak töredékét mentik meg az üresen álló otthonoknak.
A lakatlan épületek ráadásul idővel veszélyessé válhatnak. A beázás, a penész és a korhadás gyorsítja pusztulásukat, egy földrengésben pedig a szomszédos házakat és az utcán közlekedőket is fenyegethetik. A lebontásuk sem mindig egyszerű, mivel előbb fel kell kutatni az örökösöket és rendezni kell a telek tulajdonviszonyait.
Egy szinte ingyen kínált akiya ezért ritkán jelent valóban ingyenes otthont. Ahhoz pedig, hogy egy kiürülő falu újra élhetővé váljon, önmagában kevés néhány felújított ház: munkahelyekre, iskolákra, orvosi ellátásra és közlekedésre is szükség van. Japán üres otthonai így jóval nagyobb kérdést vetnek fel annál, hogy ki költözik be: lesz-e még működő közösség körülöttük?
Olvasd el ezt is!