picture alliance / Contributor / Getty
  ●  Tudomány

Már I. Erzsébet is használta a vízöblítéses vécét, elterjedésére mégis 300 évet kellett várni

A vízöblítéses vécét ma már természetesnek vesszük, pedig a modern változat elterjedéséhez évszázadokra volt szükség. Egy angol feltaláló már 1596-ban olyan szerkezetet készített, amely vízöblítéssel tisztította meg a csészét, ráadásul maga I. Erzsébet királynő is kapott belőle egy példányt. A találmány azonban nem aratott sikert. A korabeli emberek túl drágának és felesleges luxusnak tartották.

A 16. századi Angliában a legtöbb ember még éjjeliedényt vagy egyszerű árnyékszéket használt. A szennyvíz elvezetése azonban komoly problémát jelentett, a kellemetlen szagok pedig a mindennapi élet velejárói voltak. Ebben a környezetben állt elő különös ötletével Sir John Harington, I. Erzsébet királynő keresztfia. Az udvari emberként és költőként is ismert férfi 1596-ban részletesen bemutatta saját fejlesztésű vízöblítéses vécéjét, amelyet Ajaxnak nevezett el.

A név szójáték volt, amely az angol jakes, vagyis árnyékszék szóra utalt. Harington még egy könyvet is írt találmányáról, amelyben működését és előnyeit ismertette.

Hogyan működött az első modern vécé?

Harington szerkezete meglepően sokban hasonlított a mai vécékhez. Egy ülőkével ellátott edényből, víztartályból és lefolyórendszerből állt. A tartályból kiengedett víz az edény tartalmát egy alatta elhelyezkedő gyűjtőaknába mosta. A feltaláló egy szelepet is alkalmazott, amely szabályozta a vécécsésze tartalmának leengedését a gyűjtőaknába.

A rendszer használatához azonban jelentős mennyiségű vízre volt szükség. Egyetlen öblítéshez körülbelül 28 liter kellett, amit a vezetékes vízellátás hiánya miatt kézzel kellett a tartályba tölteni. Harington otthonában is felszerelt egy ilyen szerkezetet, majd a királynő richmondi palotájába is került egy példány. A királyi jóváhagyás ellenére a találmány nem terjedt el. A legtöbb háztartás számára a kiépítése és működtetése túlságosan költséges volt, ráadásul a szennyvíz megfelelő elvezetése sem volt megoldott.

Már I. Erzsébet is használta a vízöblítéses vécét, elterjedésére mégis 300 évet kellett várni
Illusztráció
Fotó: Science & Society Picture Library / Contributor / Getty
Közel 200 évet kellett várni a következő áttörésre

A vízöblítés gondolata egyébként jóval Harington előtt megszületett. Az Indus-völgyi civilizáció egyes településein már mintegy négyezer évvel ezelőtt is léteztek vízzel tisztított illemhelyek és fejlett csatornarendszerek.

Harington jelentősége abban állt, hogy egy, a maihoz hasonló vécészerkezetet dolgozott ki és dokumentált részletesen.

A következő fontos előrelépés 1775-ben történt, amikor Alexander Cumming skót feltaláló szabadalmaztatott egy továbbfejlesztett vízöblítéses vécét. Legfontosabb újítása az S alakú lefolyócső volt, amelyben víz maradt vissza, így megakadályozta, hogy a csatornából kellemetlen szagok áramoljanak a helyiségbe. A 19. században Thomas Crapper angol vízvezeték-szerelő és vállalkozó tovább népszerűsítette a vízöblítéses vécéket, nevét ezért sokan tévesen magával a találmánnyal azonosítják. A modern vécé széles körű elterjedéséhez végül a vezetékes vízellátás, a csatornahálózatok fejlődése és a higiéniai szemlélet megváltozása vezetett. Harington találmánya így jóval megelőzte saját korának lehetőségeit.

(Science Focus)

Nyitókép: Illusztráció / picture alliance / Contributor / Getty

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!