A világűrből származó fémet találtak 3000 éves műkincsekben
Egy spanyolországi bronzkori lelet vizsgálata során a kutatók egészen szokatlan eredményre jutottak: két, eddig kevéssé jelentősnek tartott tárgy valójában nem földi eredetű fémből készült. A kutatás során bebizonyosodott, hogy a leletek anyaga nem a Föld kérgéből származik, hanem szó szerint az űrből érkezett.
A felfedezés középpontjában az úgynevezett Villena kincse áll, amelyet még 1963-ban találtak meg a mai Alicante térségében. A 66 darabból álló gyűjtemény túlnyomórészt aranytárgyakat tartalmaz, és évtizedek óta a bronzkori ötvösművészet egyik legfontosabb európai bizonyítékaként tartják számon. A kutatók figyelmét azonban most két, erősen korrodált tárgy vonta magára: egy üreges, félgömb alakú elem és egy vastag, karperecszerű ékszer.
A két tárgy azért okozott fejtörést a szakembereknek, mert megjelenésük alapján vasból készültek, miközben az Ibériai-félszigeten a vaskor csak jóval később, körülbelül i. e. 850 után kezdődött. A kincs többi darabját viszont egyértelműen a késő bronzkorra, nagyjából i. e. 1500 és 1200 közé datálják. A kérdés adott volt: hogyan kerülhetett vas egy olyan korszakból származó leletbe, amikor a vasfeldolgozás technológiája még nem létezett a térségben?
A megoldás kulcsa abban rejlik, hogy a vas nem kizárólag földi ércekből nyerhető. A vaskor előtti időszakból világszerte ismerünk olyan tárgyakat, amelyek meteoritvasból készültek. Ezek rendkívül ritkák voltak, és különleges értéket tulajdonítottak nekik. Az egyik legismertebb példa Tutanhamon fáraó meteoritvasból kovácsolt tőre, de más bronzkori fegyverek és dísztárgyak esetében is kimutatták már ezt az eredetet.
A különbség a földi és a meteoritból származó vas között kémiailag is tetten érhető: az űrből érkezett vas jóval magasabb nikkeltartalommal rendelkezik. Ezt kihasználva a kutatók engedélyt kaptak arra, hogy a villenai leletekből apró mintákat vegyenek, majd tömegspektrometriás vizsgálatnak vessék alá őket. Bár az erős korrózió megnehezítette az elemzést, az eredmények egyértelmű irányba mutattak. A vizsgált félgömb és a karperec nikkeltartalma alapján nagy valószínűséggel meteoritvasból készült. Ez a felismerés egy csapásra feloldotta az időrendi ellentmondást: a tárgyak így gond nélkül illeszkednek a kincs többi eleméhez, és a késő bronzkor idejére, nagyjából i. e. 1400 és 1200 közé datálhatók.
A kutatók szerint ezek lehetnek az első olyan ismert tárgyak az Ibériai-félszigeten, amelyeknél nagy biztonsággal kimutatható a meteoritvas használata – ez pedig arra utal, hogy a korabeli fémmegmunkálási ismeretek jóval fejlettebbek lehettek, mint azt eddig feltételeztük.
Olvasd el ezt is!