A viaszféreg nyála képes lebontani a műanyagot

A viaszféreg nyála képes lebontani a műanyagot

A viaszféreg, azaz a méhcsaládokat megfertőző molylárvák nyálában olyan enzimeket fedeztek fel, amelyek gyorsan lebontják a műanyag zacskókat.


Ez pedig az első olyan enzim, amelyek szobahőmérsékleten órákon belül lebontják a polietilént, és a műanyag újrahasznosításának költséghatékony módjaihoz vezethetnek. Ha a férgekből megbízható kereskedelmi folyamatot lehetne létrehozni, – ami egyelőre még mindig egy hatalmas „ha" –, az nagy hatással lehetne a globális újrahasznosítási erőfeszítésekre, mivel a polietilén önmagában a teljes műanyagtermelés 30 százalékát teszi ki – írja a The Guardian.

A polietilén újrahasznosításának hagyományos módszerei mechanikai bontással járnak, ami azt eredményezi, hogy a keletkező újrahasznosított anyag kevésbé tiszta és kevésbé értékes.

A legjobb az egészben pedig az, hogy a viaszférgek nyálában lévő enzimek szobahőmérsékleten, vízben és semleges pH-szinten képesek lebontani a polietilén hosszú polimerláncait – sokkal kényelmesebb körülmények között, mint a hagyományos műanyag-újrahasznosítási módszerek, amelyek magas hőmérsékletet és gondosan ellenőrzött savassági szintet igényelnek.

A felfedezés pedig teljesen véletlenül történt.

A méhcsaládjaimat gyötörték a viaszférgek, ezért elkezdtem tisztítani őket, és a férgeket egy műanyag zacskóba tettem. Egy idő után sok lyukat vettem észre, és rájöttünk, hogy nem csak rágásról van szó, hanem kémiai lebontásról

– mondta Federica Bertocchini, a madridi Biológiai Kutatóközpont munkatársa, a tanulmány társszerzője.

Egyre nagyobb az érdeklődés a rovarok vagy más élő szervezetek felhasználása iránt a műanyaghulladék újrahasznosítására, a gombáktól kezdve a szuperférgekig, amelyek a hungarocell fogyasztásával képesek életben maradni.

Ennek ellenére a kutatóknak még sok munkát kell elvégezniük, mielőtt a viaszféreg nyála életképes megoldássá válik a növekvő műanyaghulladék-válságra. A vegyi anyagok szintetizálása ugyanis még mindig megfizethetetlenül drága.

Sok kutatást kell végeznünk, és el kell gondolkodnunk azon, hogyan lehetne kidolgozni ezt az új stratégiát a műanyaghulladék kezelésére

– mondta Clemente Arias, Bertocchini kollégája.

A figyelmetekbe ajánljuk