Egy félelmetes „vámpír ragadozó" ólálkodott 160 millió évvel ezelőtt a Föld óceánjaiban.
A Vampyronassa rhodanica feltehetően a ma élő vámpírkalmár (Vampyroteuthis infernalis) egyik legrégebbi rokona, amely a partoktól távol, extrém mély óceáni környezetben él. A Vampyronassa rhodanica fizikai jellemzőiről azonban kevesebbet tudni, mivel a kutatók ritkán találnak megkövesedett egyedeket, hiszen nagyrészt lágyszövetből álltak.
Az új tanulmánybanAlison Rowe, a Sorbonne Egyetem kutatója és munkatársai egy roncsolásmentes 3D-s képalkotási technikát alkalmaztak a Vampyronassa rhodanica három jól megőrződött példányának elemzéséhez.
A nyolckarú lények kicsik voltak, körülbelül 10 centisek, és hosszúkás, ovális testük volt, két kis uszonnyal.
Szinkrotron tomográfiát használtunk, hogy jobban azonosítani tudjuk a különböző anatómiai jellemzők körvonalait. A feladat azonban kihívást jelentett
– mondta Dr. Rowe.
A fosszíliák kis táblákon vannak, amelyeket nagyon nehéz beolvasni. Ráadásul a lágyszövetek is megmaradtak, de fáziskontrasztos képalkotásra volt szükségük, hogy a halvány sűrűségváltozásokat láthatóvá tegyék.
A modern vámpírkalmárokhoz hasonlóan a Vampyronassa rhodanica szívószerve valószínűleg nem volt fogazott. Azonban abban eltérnek, hogy a fosszilis példányok hosszú hátsó karjának hegyén robusztus szívófogakra utaló nyomokat találtak.
Úgy véljük, hogy a Vampyronassa rhodanica szívószerveinek alakja és elhelyezkedése lehetővé tette számukra a nagyobb szívó- és érzékelési potenciált mai leszármazottjukhoz képest, és segített nekik a zsákmány manipulálásában és megtartásában
– tette hozzá Dr. Rowe.
Vampyronassa rhodanica
A Vampyronassa rhodanica valószínűleg aktív ragadozó volt, így ezzel is elentétben áll az opportunistább vámpírkalmárral, amely alacsony energiájú, mélytengeri életmódhoz alkalmazkodott.