Az űrrepülés drasztikusan felgyorsítja az emberi őssejtek öregedését
A világűr extrém körülményei olyan változásokat indítanak el az emberi szervezetben, amelyek hasonlóak a természetes öregedéshez – derül ki a Cell Stem Cell folyóiratban megjelent friss tanulmányból. A kutatás szerint az űrutazás csökkenti a sejtek regenerációs képességét, fokozza a DNS-károsodást, és felgyorsítja a kromoszómákat védő telomerek pusztulását.
– fogalmazott Catriona Jamieson, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) orvosprofesszora. Hangsúlyozta: a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás olyan sejtszintű öregedési folyamatokat gyorsít fel, amelyek amellett, hogy kockázatot jelentenek az űrhajósok egészségére hosszabb küldetések során, segíthetnek a földi öregedési folyamatok és a daganatos betegségek megértésében is.
A kísérlet során Jessica Pham biokémikus és kutatócsoportja speciális bioreaktort fejlesztett ki, amelyben emberi vérképző őssejteket tenyésztettek mikrogravitációban. Ezek felelősek a vér folyamatos megújításáért, így ideálisak annak vizsgálatára, hogyan hat az űrbeli környezet a sejtek öregedésére.
A mintákat a SpaceX utánpótlás-missziói juttatták a Nemzetközi Űrállomásra, ahol 32–45 napot töltöttek alacsony Föld körüli pályán. A kutatók megállapították, hogy a sejtek gyorsabban kezdtek gyulladásos fehérjéket termelni, ami a szokásosnál nagyobb terhelést jelentett számukra, így kevesebb idejük maradt a regenerálódásra. Ennek hatására több, öregedéshez köthető marker jelent meg.
Az őssejtek idővel kevésbé voltak képesek egészséges új sejteket létrehozni, miközben folyamatosan nőtt a károsodás mértéke. Különösen figyelemre méltó volt a telomerek rövidülése: ezek a kromoszómák végén található „védősapkák” minden osztódásnál veszítenek a hosszukból, ha viszont túl rövidek lesznek, a sejtek már nem képesek tovább osztódni. A rövid telomerek az öregedés legegyértelműbb molekuláris jelei közé tartoznak.
A stressz olyan mértékű volt, hogy egyes sejtek elvesztették a képességüket bizonyos fehérjék előállítására, amelyek alapesetben gátolnák az úgynevezett sötét genom működésbe lépését. Ez a többnyire inaktív DNS-rész normális körülmények között elnyomva marad, ám ha aktiválódik, az az immunrendszer gyengüléséhez vezethet.
Volt azonban jó hír is: amikor a sejteket visszahozták a Földre, és fiatal, egészséges csontvelőben vizsgálták őket, bizonyos károsodások részben visszafordultak. Ez arra utal, hogy az űrrepülés okozta sejtszintű változások nem feltétlenül véglegesek, és megfelelő környezetben helyreállíthatók, írja a Science Alert.
Olvasd el ezt is!