Ez az új felfedezés azonban távolról sem jelent problémát, sőt, talán éppen az Univerzumot teszi helyre.
Egy új tanulmány szerint az Univerzumot megvilágító első fényként értelmezett jel talán mégsem az Univerzum távoli részeiből származik. Sőt, talán nem is az űrből származik. Ez az új felfedezés azonban távolról sem jelent problémát, sőt, talán éppen az Univerzumot teszi helyre. A 2018-ban két tanulmányban leírt jelnek volt néhány váratlan jellemzője, amelyeket a jelenlegi asztrofizika alapján nehéz megmagyarázni. Ha a jel nem a korai sötétségben, az úgynevezett kozmikus hajnalban felragyogó első csillagok fénye volt, akkor nem kell új asztrofizikát kitalálnunk a magyarázatához.
A kozmikus hajnal fontos és régóta keresett időszak Univerzumunk történetében. Ez egy körülbelül 50 millió évtől az ősrobbanás után körülbelül egymilliárd évig terjedő időszakot ölel fel. Univerzumunk nem mindig úgy nézett ki, mint ma. Mielőtt a csillagok megjelentek volna, ionizált gázok forró, zavaros ködével volt tele. A fény nem tudott szabadon áthatolni ezen a ködön, egyszerűen csak szétszóródott a szabad elektronokon. Amint az Univerzum eléggé lehűlt, a protonok és elektronok semleges hidrogénatomokká kezdtek újra egyesülni. Ez azt jelentette, hogy a fény végre képes volt utazni a térben.
Ahogy az első csillagok és galaxisok elkezdtek kialakulni, körülbelül 150 millió évvel az ősrobbanás után, ultraibolya fényük fokozatosan újraionizálta az Univerzumban mindenütt jelenlévő semleges hidrogént, és lehetővé tette az elektromágneses sugárzás teljes spektrumának szabad áramlását. Körülbelül 1 milliárd évvel az ősrobbanás után az Univerzum teljesen reionizálódott; ennél az 1 milliárd évnél korábban azonban nem igazán látunk a jelenlegi kísérleteinkkel, ami a reionizációs folyamat megértését nehezíti. Ha a kozmikus hajnal fényét észlelni tudnánk, az abszolút döntő jelentőségű lenne.
Az EDGES kísérlet alacsony rádiófrekvenciákon kereste ezt a jelet, és talált is, de a kapott jel nem olyan volt, mint amire a csillagászok számítottak. Ehelyett az amplitúdó majdnem kétszer akkora volt, mint amit előre jeleztek, ami arra utal, hogy a hidrogéngáz, amelyen a fény áthaladt, hidegebb volt, mint gondoltuk. A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az egyetlen dolog, ami ilyen mértékben lehűthette a gázt az Univerzum életének ebben a szakaszában, az a sötét anyag lehetett. Ennek a sötét anyagnak a tulajdonságai viszont nagyon eltérhetnek az általunk jósoltaktól.
(Forrás: ScienceAlert)
