A Földet folyamatosan bombázzák az űrből. Naponta hullik por, kavicsok és kődarabok a légkörünkbe, amelyek néha látványosan, lángoló csíkban égnek el az égbolton.
Ezek a bolidok vagy tűzgömbök általában aszteroidák vagy üstökösök nagyobb darabjai, amelyek leszakadtak az anyatestükről, és a Föld gravitációs terébe zuhantak. A tudósok azonban megállapították, hogy az egyik ilyen tűzgömb, amely tavaly Kanada felett robbant fel, nem egy szokásos meteor volt. Egy kutatócsoport végigkövette az objektum útját a Naprendszeren keresztül az Oort-felhőben lévő kiindulópontig.
Ez is érdekelhet: Ez az alkalmazás megmutatja, hogy milyen lenne a városod, ha lerombolná egy meteor
A meteor olyan módon égett el és robbant fel, ami arról árulkodik, hogy kőzetből készült, nem pedig fagyott ammóniából, metánból és vízből álló darabkákból, amilyeneket egy Oort-felhő-objektumtól elvárnánk. Úgy tűnik, az Oort-felhőről alkotott elképzeléseinkre ráférne egy kis finomítás.
Ez a felfedezés a Naprendszer kialakulásának egy teljesen más modelljét támasztja alá, azt, hogy az Oort-felhőben jelentős mennyiségű kőzetanyag és jeges objektumok léteznek együtt
− mondja Denis Vida fizikus a kanadai Nyugat-Ontario Egyetemről. Az Oort-felhőből eddig azonosított látogatókat hosszú periódusú üstökösöknek is nevezik őket, mivel több száz-tízmillió évig tartó, véletlenszerű dőlésszögű, erősen elliptikus pályán keringenek a Nap körül. Mivel számos ilyen hosszú periódusú üstököst azonosítottak már, a tudósoknak van elképzelésük arról, hogy milyen közös jellemzőik vannak.
Ha tovább olvasnál: Radioaktív meteoritoknak köszönhetjük a földi élet kialakulását
Ezzel elérkeztünk 2021. február 22-éhez, amikor egy tűzgömb száguldott át az égen a kanadai Edmontontól mintegy 100 kilométerre északra. Több műszer is megfigyelte és rögzítette, többek között műholdak és a Global Fireball Observatory két kamerája. Ezek 2,4 másodpercig követték a meteort 148,5 kilométeren keresztül, és részletes adatokat szolgáltattak a tudósoknak az objektum röppályájáról és széteséséről.
Vida és csapata megállapította, hogy az objektum átmérője körülbelül 10 centiméter volt, súlya pedig körülbelül 2 kilogramm. Úgy vélték, hogy mélyebbre zuhant a légkörbe, mint amilyen mélyre eddig bármelyik jeges tárgy eshetett.
Égése és szétesése pontosan megfelelt egy sziklás meteornak, amikor azonban a kutatók az adatok alapján kiszámították a befelé tartó pályáját, a kapott eredmények egy hosszú periódusú üstökösének feleltek meg.
A rendszeres tűzgömb-megfigyelések 70 éve alatt ez az egyik legkülönösebb, amit valaha is feljegyeztek.
A kutatók ebből az egy objektumból a Meteorite Observation and Recovery Project adatbázisában és a publikált szakirodalomban is kutattak az Oort-felhő lehetséges eredete után, és azonosítottak két másik meteort: egy 1997-ben Csehország fölé hullott, Karlštejn tűzgömbnek nevezett meteort, amely a Halley-üstököshöz hasonló pályán keringett, valamint az 1979-es MORP 441 meteort, amelynek szintén üstökösszerű volt a pályája.
Ez azt sugallja, hogy ritkán előfordulhat, hogy kőzetmeteorok hosszú utazás után a Földön kötnek ki az Oort-felhőből. A következő lépés annak kiderítése, hogy az objektumok hogyan és miért maradtak sziklásak, majd kerültek ide.
Forrás: Science Alert
