A tudomány fejlődésének és a modern technológiának hála napról napra újabb és újabb felfedezések látnak napvilágot, ám számos olyan alapvető kérdés van még előttünk, amelyre a mai napig nem tudjuk a válaszokat. Az alábbi cikkben öt olyan tudományos rejtélyt mutatunk be, ami zavarba hozza a kutatókat.
1. Hogyan került ide ez a rengeteg víz?
Bolygónk felszínének több mint 70%-át víz borítja, de még mindig nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogyan került ide ez hihetetlen mennyiségű folyadék.
Az egyik népszerű hipotézis szerint a vízmolekulák aszteroidákon érkeztek a bolygónkra. Újabb kutatások azonban azt feltételezik, hogy a Naprendszer kialakulásakor visszamaradt por- és gázfelhőkből származó hidrogén a felelős a földi élet elengedhetetlen összetevőjéért.
Egyelőre azonban folytatódnak a kutatások, amelyek később óriási hatással lehetnek más, vízzel borított bolygók felfedezésére is.
2. Hogyan működik a placebohatás?
A placebohatás az a jelenség, amikor egy személy orvosi tünetei megváltoznak, látszólag csupán a várakozás és hit ereje miatt. A krónikus fájdalom, a hányinger és az immunrendszeri rendellenességek esetében mind-mind javulást mutattak ki ennek a hatásnak köszönhetően, és ez annyira gyakori, hogy a placebót a klinikai vizsgálatoknak is figyelembe kell venniük az eredmények vizsgálatakor.
Egyes feltételezések szerint itt egyfajta tudattalan feldolgozás folyik az elménkben és a testünkben, ami talán egyfajta immunitásra való kondicionálás eredménye. Talán az emberek csak azért érzik jobban magukat, mert becsapják az agyukat, amely endorfinokat szabadít fel. De bár a placebóhatást biztosan látjuk működés közben, még mindig nem jöttünk rá, hogy pontosan hogyan és miért működik.
3. Mekkora az Univerzum?
Az univerzum legtávolabbi régiói a becslések szerint mintegy 46 milliárd fényévre vannak tőlünk, de lehet, hogy ez az adat rendkívül pontatlan. Sajnos az univerzum méretének kiszámítása nehéz, mivel csak addig látunk, ameddig a fény az „ősrobbanás" óta eljutott.
A tudósok úgy vélik, hogy a trükk ennek a problémának a megkerüléséhez az univerzum jelenlegi tágulási sebességének, más néven a Hubble-állandónak a megismerésében rejlik. Ehhez meg kell vizsgálnunk, hogy a közeli galaxisok milyen gyorsan távolodnak tőlünk.
A legfőbb probléma az, hogy minden alkalommal, amikor a kutatók megpróbálják megmérni a szóban forgó állandót, szinte mindig más-más eredményt kapnak.
Az olyan új eszközöknek köszönhetően azonban, mint a James Webb űrteleszkóp, talán előbb-utóbb megoldjuk ezt a rejtélyt is.
4. Miért vannak különböző vércsoportok?
Minden ember a négy fő vércsoport valamelyikébe tartozik. Ezek a típusok bizonyos antigének jelenlétére, illetve az 0 esetében azok hiányára utalnak. Azonban úgy tűnik, hogy a szóban forgó antigének semmilyen evolúciós előnnyel nem járnak, sőt inkább hátrányt jelentenek.
Nemcsak azért nehezítik meg számunkra a vérátömlesztést, mert bizonyos vércsoportok olyan antitesteket termelnek, amelyek megtámadják ezeket az antigéneket, hanem a kutatások szerint bizonyos betegségekre is fogékonyabbá válhatunk miattuk. Akkor ez a jelenség csak egy evolúciós hiba? Senki sem tudja.
5. A fekete lyukak a galaxishalmazok előtt vagy után jöttek létre?
A fekete lyukak lehetnek az univerzum legkülönlegesebb objektumai. Óriáscsillagok pusztulásából keletkeznek, és gyakran úgy tűnik, hogy minden ismert klasszikus fizikai tudásunknak ellentmondanak. És bár a technológia fejlődése lehetővé teszi számunkra, hogy úgy figyeljük meg őket, mint még soha, továbbra is rengeteg mindent nem értünk ezekkel a rejtélyes objektumokkal kapcsolatban.
Úgy gondoljuk, hogy a legtöbb galaxis középpontjában szupermasszív fekete lyukak lehetnek, de nem tudjuk biztosan, hogy ezek a fekete lyukak a galaxisok összecsomósodása előtt vagy után alakultak-e ki. Változó méretük még több fejfájást okoz. Némelyikük olyan hatalmas tömegű, hogy túl nagynak tűnik a galaxishoz képest, míg mások olyan kicsik, hogy a kutatók nem értik, hogy egyáltalán miként képesek létezni.
Forrás: Unbelievable-facts
