A tisztább levegő pokolian forróvá teheti a nagyvárosokat

A kutatók a Environmental Research Letters című folyóiratban publikálták eredményeiket, melyek szerint a városi hőhullámok gyakoriságát nem is a szén-dioxid, hanem elsősorban a légkörben lévő finom részecskék mennyisége befolyásolja – írja a EurekAlert!. Ezek az úgynevezett aeroszolok korábban felfogták és visszaverték a napsugárzás egy részét, némileg mérsékelve a felmelegedést – különösen a sűrűn lakott területeken.

A tanulmány szerint az aeroszol-szennyezés csökkenése akár 2,5-szer nagyobb hatással lehet a városi hőhullámok kialakulására, mint az üvegházhatású gázok kibocsátása. A kutatók 1920 és 2020 közötti adatokkal modellezték a jelenséget, és arra jutottak, hogy a magas szennyezéssel járó időszakokban kevesebb hőhullám sújtotta a városokat – annak ellenére is, hogy az egészségügyi kockázatok közben természetesen jelentősek voltak.

Az előrejelzések szerint, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, és a levegő tovább tisztul, akkor a világ egyes városaiban évente akár 40-nel több hőhullámos napra lehet számítani a század végére. Ez különösen azok számára lehet veszélyes, akik már most is nehezen viselik a nyári hőséget – például az idősebbek, a krónikus betegek és a kisgyermekek.

A kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy a légszennyezés csökkentése továbbra is kulcsfontosságú, de ezzel párhuzamosan új megoldásokat kell találni a városok hővédelmére.