Ez derült ki az eddig készült legnagyobb tanulmyánból a témáról, de továbbra is akadnak megválaszolatlan kérdések.
A szülés utáni depresszió a nők mintegy 15 százalékát érinti a szülés után - és a gyerekekre is negatív hatással lehet -, de még mindig nem értjük teljesen, hogy miért fordul elő egyáltalán. Egy új tanulmány most egy lehetséges kapcsolatot tárt fel az illető immunrendszerével. A Virginia Commonwealth University kutatóinak társvezetésével dolgozó csoport 482 szülés utáni depresszióban (röviden PPD) szenvedő nő vérmintáinak több jellemzőjét vizsgálta meg, és jelentős eltéréseket találtak a B-sejtekben azokhoz képest, akiknek nem volt ilyen betegségük.
A B-sejtek a szervezet immunrendszerének kulcsfontosságú részei, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a szervezet idegen tárgyakat azonosít, válaszul ezek a sejtek az egyik legfontosabb ellenanyag-termelők. A B-sejtek emellett pro- és anti-inflammatorikus jeleket is küldenek. A terhesség alatt az immunrendszer igazán kényes kölcsönhatása zajlik, állítják a kutatók. Meg kell akadályozni a megfázás okozta fertőzést, és finomra kell hangolnia a kismamának magát, hogy ne ismerje fel a magzatot idegen testként, és ne támadja meg. Aztán a szülés utáni időszakban mindezek a hormonok és pályák újraindulnak, hogy visszatérjenek a terhesség előtti állapotba.
A tudósok háromféle biológiai elemzést használtak a B-sejtek eltéréseinek azonosítására, nevezetesen RNS-szekvenálást, DNS-genotipizálást és DNS-metiláció-értékelést - mindezek célja a sejtek összetételének és aktivitásának mérése. A PPD-ben szenvedő nőknél a kutatók több ezer olyan egyedi B-sejt-átiratot - fehérjéket szintetizáló kódoló szekvenciákat - találtak, amelyek a PPD nélküli nőknél nem fordultak elő. Ezek a különbségek részben a DNS-változatoknak és a genetikai szabályozásnak tudhatók be.
Egy negyedik genetikai technika, az úgynevezett útvonal-elemzés, amely a kódoló szekvenciákat összekapcsolja a lehetséges élettani útvonalakkal, amelyekkel a keletkező fehérjék kölcsönhatásba lépnek, szintén rávilágított a PPD-ben szenvedők és a PPD nélküliek megváltozott B-sejt-aktivációjára. Egyelőre azonban nem világos, hogy pontosan mi áll a variációk hátterében, vagy hogy ezek hogyan játszhatnak szerepet az állapot kialakulásában.
Ez a legnagyobb ilyen jellegű tanulmány, de még mindig nem tudjuk, miért változnak a B-sejtek. Vajon a szervezetben bekövetkező más változást tükröznek, amelyet a PPD okoz vagy okoz? Mi mozgatja ezt a B-sejtes viselkedést? Ezen a téren további vizsgálatoknak kell elvégezniük a munkát. A korábbi kutatások alaposan megvizsgálták a géneket és a hormonokat, valamint azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a PPD-hez, de a csapat szerint többféle utat kell feltárni ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük az állapotot.
Amit a jelenlegi tanulmány nyújt, az egy nagy és változatos mintanagyság - a legnagyobb, amit valaha is vizsgáltak egy ilyen jellegű, a szülés utáni depresszióról szóló tanulmányban -, és néhány lehetséges nyomot arra vonatkozóan, hogy az immunrendszer hogyan lehet az oka és lehetséges megoldása annak, amit az újdonsült anyák tapasztalnak. A PPD mindkét szülő számára pusztító állapot lehet, amely szorongáshoz, alacsony energiaszinthez, szélsőséges szomorúsághoz, étkezési és alvási problémákhoz, sőt öngyilkossági gondolatokhoz is vezethet. A kutatók szívesen dicsérték azokat a nőket, akik jelentkeztek a kutatáshoz.
(Forrás: ScienceAlert)
