Felnőttként is változhat a szemünk színe, és ez nem mindig ártalmatlan jelenség

Az IFLScience egy egészen meglepő esetről számolt be a jelenség kapcsán: 2023-ban egy hat hónapos kisfiút köhögéssel vittek kórházba, ahol végül koronavírussal diagnosztizálták. Favipiravirt kapott, egy széles spektrumú vírusellenes gyógyszert, amelyet többek között Japánban és Thaiföldön influenza kezelésére is használnak. A szer ismert mellékhatásai közé tartozhat a hasmenés, a hányinger és a hányás, a kisfiúnál azonban egészen szokatlan jelenség ütötte fel a fejét: körülbelül 18 órával a kezelés megkezdése után az édesanyja azt vette észre, hogy a szaruhártyája kékesen elszíneződött. Más testrészén nem találtak kékes elszíneződést, a tünet azonban három nap után eltűnt, miután leállították a gyógyszeres kezelését.

Bár rendkívül ritka, nem ez volt az egyetlen hasonló eset. 2021-ben egy húszéves férfinál szintén kékes szaruhártya-elszíneződést figyeltek meg favipiravir-kezelés után. A látása nem homályosodott el, az orvosok nem találtak pigmentlerakódást, szaruhártya-megvastagodást vagy más magyarázó elváltozást. Miután abbahagyta a gyógyszer szedését, a szeme egy nap múlva visszanyerte korábbi színét.

A szemszín változása csecsemőkorban teljesen természetes. Bár elterjedt tévhit, hogy minden baba kék szemmel születik, a 2017-es Newborn Eye Screen Test (NEST) adatai szerint a vizsgált újszülöttek többségének barna volt a szeme, és csak körülbelül 20 százalékuké kék. Az árnyalatot a melanin nevű pigment mennyisége határozza meg: magas koncentráció esetén barna, mérsékelt mennyiség esetén zöldes, rendkívül alacsony számban pedig kékes tónus alakul ki. A szemszín többnyire egyéves kor körül stabilizálódik, de akár hároméves korig is változhat, ritkábban pedig serdülőkorig is módosulhat.

A NEST kutatóinak későbbi vizsgálata szerint ha a babák szemszíne változik, általában sötétebb lesz. A 148 vizsgált gyermekből mindössze ötnél, vagyis 3,4 százaléknál figyeltek meg világosodást, például barnából mogyorószínűre vagy zöldből kékre.

Felnőttkorban a gyógyszerek is befolyásolhatják az írisz árnyalatát. Egyes zöldhályog elleni szemcseppek például tartósan sötétebbé tehetik azt. Ezek a prosztaglandin-analógok közé tartoznak, és fokozhatják a melanin termelődését az íriszben, ezért idővel zöldes, mogyoróbarna vagy barna árnyalatot vehet fel. A változás főleg azoknál fordulhat elő, akiknek eleve kevert szemszínük van, például zöldesbarna vagy kékesszürke.

A sérülések szintén megváltoztathatják a szem megjelenését. David Bowie híresen eltérőnek tűnő szemszínét például anizokória okozta: bal pupillája egy fejsérülés után maradandóan kitágult, ezért az egyik szeme sötétebbnek látszott.

A szemszín fertőzések és gyulladások következtében is átalakulhat. 2014-ben Ian Crozier, az Egészségügyi Világszervezet Sierra Leonéban dolgozó orvosa megfertőződött az ebola-vírussal, ezt követően pedig súlyos szemészeti panaszokról számolt be. Bár a vérében már nem mutatták ki a vírust, az atlantai Emory Egyetemi Kórház vizsgálatai szerint a szemfolyadékában még jelen volt. Uveitis, vagyis a szem belső gyulladása alakult ki nála, amely kék szemét zöldes árnyalatúvá változtatta. A jelenség a szem pigmentált, erekben gazdag középső rétegét érinti, és fényérzékenységet, vörösséget, fájdalmat, látásproblémákat, súlyos esetben akár látásvesztést is okozhat.

Ritka esetben a Horner-szindróma is járhat heterokrómiával, vagyis a két szem eltérő színével. Ez egy neurológiai állapot, amely az agyat az arccal és a szemmel összekötő szimpatikus idegpálya károsodása miatt alakul ki. Jellegzetes tünete lehet a felső szemhéj csüngése, a pupilla beszűkülése és az arc verejtékezésének csökkenése. Ha csecsemő- vagy kisgyermekkorban jelentkezik, az érintett szem kevesebb pigmentet termelhet, ezért világosabb maradhat a másiknál.

A legtöbb ilyen jelenség ritka, ezért nincs ok aggodalomra. Ha azonban a szem színe hirtelen, egyoldalúan vagy más tünetekkel együtt változik meg, érdemes szemészhez fordulni, mert a háttérben kezelést igénylő probléma is állhat.