Így képes többezer kilométert megtenni a szaharai por
Alig pár nappal ezelőtti hír, hogy az óriási hőséggel együtt nagy mennyiségű szaharai por is sújtja majd Magyarországot. Az IFL Science pedig most arról számol be, hogy Amerika-szerte is hasonló jelenségekre számítanak, a por a napokban éri el az ország keleti részét, miután átkelt az Atlanti-óceánon.
Ennek kapcsán a portál most utánajárt annak, hogy milyen utat kell megtennie ennek az úgynevezett szaharai pornak Észak-Afrikából, hogy eljusson Európa és Amerika egyes részeire.
Ez is érdekelhet! Zöldbe borult az égbolt az USA-ban egy furcsa vihar miatt
Budapest egét is gyakran festi narancssárgára a szaharai homok
Fotó: Getty Images
Bár az tény, hogy nem egyedülálló esetről beszélünk, a szaharai szél ugyanis minden évben szezonálisan változik és pontosan ez az, ami minden évben szét is hordja a kellemetlenségeket okozó homokot és port a világon. A Szaharában – ami a Föld legnagyobb forró sivataga – minden évben július és augusztus között felerősödik a széljárás, ami a különböző szemcséket gyakorlatilag felszívja és befújja a troposzférába, vagyis a légkör legalsó rétegébe.
Itt aztán kialakul egy olyan levegőréteg, ami nagyjából 3-4 kilométer széles és tele van száraz, poros levegővel. Ez a jelenség nagyjából 1,6 kilométerre a földfelszín fölött kezdődik és a szakértők szerint ebben az esetben nem csupán száraz, hanem extrémen száraz légrétegről beszélünk.
Ez a levegő ugyanis körülbelül 50 százalékkal kevesebb nedvességgel bír, mint amit megszokhattunk a trópusi övezetben.
Ajánljuk figyelmedbe! Ritka vörös lidércet sikerült levideóznia az űrből a NASA asztronautájának
A keletről nyugat felé fújó, az Egyenlítő felé haladó úgynevezett passzátszelek pedig egész egyszerűen kifújják ezt a légréteget az Atlanti-óceán felé. A klímaváltozás miatt azonban a legtömegek nyugati-keleti irányú mozgása az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban jelent déli-északi mozgást is – és így juthat el Magyarországra is a por.
A szakértők szerint egyébként a szaharai por önmagában nem növeli a hőséget, sőt, épp ellenkezőleg. A levegőben található sivatagi homok ugyanis egy-két fokkal még csökkentheti is a hőmérsékletet. Ha azonban a jelenséget csapadék kíséri, akkor következik a saras eső, ami Európában eddig viszonylag ritkán látott eseménynek számított.