Különös sugárzást megfigyelve bukkanhattak sötét anyagra a tudósok
A tudósok évtizedek óta próbálják megfejteni, miből állhat az univerzum tömegének döntő része: a láthatatlan, még soha nem detektált sötét anyag. Most egy új megfigyelés apró, de izgalmas lehetőséget ad arra, hogy végre közelebb kerüljünk a válaszhoz.
A Tejútrendszer külső régiójából érkező különös gamma-sugárzás ugyanis olyan energiatartományban jelent meg, amelyet a szakértők már korábban is a sötét anyag egyik lehetséges formájához kötöttek. A felfedezés alapja, hogy a NASA Fermi műholdja magasabb gamma-sugárzást mért a galaxis peremén, mint amennyi a környezete alapján indokolt lenne. A kutatók először megjósolták, milyen erős sugárzásnak kellene érkeznie ezekből a forrásokból, majd ezt összevetették a valódi mérésekkel – így derült ki, hogy egy halvány, de tartós fény „maradék” formájában megjelenik a képeken.
A csillagászok szerint döntő kérdés, hogy ez a halvány sugárzás valóban a sötét anyag részecskéinek önmegsemmisítéséből származik-e, vagy csupán a galaxis peremének hibás modellezése okozza a különbséget.
A sötét anyag a világegyetem teljes tömegének mintegy 85 százalékát adja, mégis láthatatlan, és sem fényt, sem energiát nem bocsát ki, így senki sem tudja, valójában micsoda. A fizikusok egyik legígéretesebb jelöltje a WIMP (weakly interacting massive particle) nevű feltételezett részecskecsalád. Ezek rendkívül ritkán lépnek kapcsolatba a hétköznapi anyaggal, ám a modellek szerint időnként egymással ütközve megsemmisülnek – és ekkor nagy energiájú gammavillanást keltenek.
Tomonori Totani, a Tokiói Egyetem kutatója a NASA Fermi műholdjának tizenöt évnyi adatsorát vizsgálta át, és egy olyan többletsugárzást talált a Tejútrendszer peremén, amelyet nem sikerült ismert kozmikus forrásokkal teljes mértékben megmagyarázni. A tudós szerint még korai lenne kijelenteni, hogy valóban sötét anyagot látunk, de állítja, hogy ez eddig a legerősebb bizonyíték arra a sugárzásra, amely a sötét anyaghoz köthető – írja a New Scientist.
A tudományos közösség azonban óvatos. Francesca Calore, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont munkatársa szerint a modell bizonytalanságai miatt óvatosan kell bánni a következtetésekkel: nagyon nehéz pontosan megbecsülni, mennyi sugárzás jön a galaxis egyéb forrásaiból, és Totani elemzése sem vizsgálta ezeket minden lehetséges szempontból. Hasonlóan nyilatkozott Silvia Manconi is a Sorbonne-ról, aki azt emelte ki, hogy a sötét anyag feltételezett jeleinek más galaxisoknál is fel kellett volna tűnniük, például a törpegalaxisokban – ott azonban eddig nem láttak hasonló sugárzást.
Olvasd el ezt is!