
Új kutatás bizonyítja: 1700 éve még tevék éltek a mai Svájc területén
Egy friss régészeti kutatás alaposan átírja azt, amit a római kori Közép-Európa mindennapjairól eddig gondoltunk. A mai Bázel területén feltárt állatcsontok ugyanis azt bizonyítják, hogy mintegy 1700 évvel ezelőtt tevék nemcsak megfordultak a térségben, hanem aktív szerepet töltöttek be a római logisztikai és katonai rendszerben.
A felfedezés középpontjában egy töredékes állkapocscsont áll, amelyet Bázel belvárosában, a Spiegelhof környékén végzett ásatások során találtak meg. A lelet első ránézésre nem tűnt különlegesnek, ám részletes zoológiai és izotópos vizsgálatok kimutatták, hogy egy hibrid tevétől származik. Az állat egy egypúpú dromedár és egy kétpúpú baktriai teve keresztezéséből jött létre, vagyis egy olyan típusról van szó, amelyet az ókorban kifejezetten nagy teherbírása és alkalmazkodóképessége miatt tartottak nagyra.
A fogzománc elemzése alapján a teve nem Európában született, és élete során legalább két alkalommal is régiót váltott. Ez arra utal, hogy hosszú utat tett meg, nagy valószínűséggel Észak-Afrika vagy az Arab-félsziget térségéből jutott el a Rajna vidékére. A bázeli lelet ráadásul nem elszigetelt eset: korábbi, 1939-es és egy 2018-as ásatás során előkerült csontdarabok arra utalnak, hogy egynél több teve is jelen lehetett a környéken. Ezek együtt jelenleg a hibrid tevék legnyugatibb európai régészeti bizonyítékai.

Jogosan merül fel a kérdés, miért volt szükség tevék jelenlétére a mai Svájc területén. A válasz a római hadsereg és az utánpótlási rendszer működésében keresendő. A Római Birodalomban a tevék bevált teherhordó állatoknak számítottak, különösen hosszú távú szállításnál. Történeti források említenek speciális egységeket is, az úgynevezett dromedáriusokat, akik futárszolgálatot, ellátmányozást és határvédelmi feladatokat láttak el. A hibrid tevék külön előnye az volt, hogy jobban viselték a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot és a sáros terepet, így az északi tartományokban is bevethetők voltak.
A bázeli csontleletek egy olyan római út nyomvonalához köthetők, amely összekötötte Münsterhügel erődített települését a birodalom nagyobb közlekedési hálózatával. Ez az út érintette Augusta Raurica területét is, ahol korábban szintén kerültek elő teveleletek. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ugyanaz a római katonai egység volt jelen mindkét helyszínen, és ez a légió játszhatott szerepet az állatok térségbe juttatásában is.
(Forrás: Arkeonews)
Olvasd el ezt is!