Az érzelmeinket manipuláló, non invazív – olyan eljárás, amely során nincs szükség külső fizikai beavatkozásra – technikák alkalmazásával talán sikerülhet megfékezni az éjszakáinkat tönkretevő rémálmainkat.
Egy 36 alvászavarral diagnosztizált páciensen végzett vizsgálat kimutatta, hogy két egyszerű terápia kombinációja csökkentette a gyötrő rémálmok gyakoriságát.
A tudósok arra kérték az önkénteseket, hogy írják át a leggyakoribb rémálmaik „forgatókönyvét”, majd alvás közben pozitív élményekhez kapcsolódó hangokat játszottak le a pácienseknek.
Kapcsolat van az álmokban megélt érzelmek típusa és az érzelmi jólétünk között. E megfigyelés alapján jött az ötlet, hogy az álmaikban megjelenő érzelmek manipulálásával segíthetnénk az embereken. Ebben a tanulmányban azt mutatjuk be, hogy az alvászavarral küzdő betegeknél csökkenteni tudjuk az érzelmileg nagyon erős és nagyon negatív álmok számát
– mondta Lampros Perogamvros pszichiáter a Genfi Egyetem munkatársa.
Sokan szenvednek rémálmoktól, amelyek nem mindig csak néhány rossz álomból állnak. A rémálmok a rossz minőségű alvással is összefüggésbe hozhatók, ami viszont számos más egészségügyi problémával is összefügg.
A rossz alvás fokozhatja a szorongást is, ami viszont álmatlanságot és rémálmokat eredményezhet. A közelmúltban végzett tanulmányok kimutatták, hogy a rémálmok és az alvászavarok a jelenleg zajló globális SARS-CoV-2 világjárvány idején alaposan megnövekedtek.
Tekintettel arra, hogy nem igazán értjük, miért, vagy miként hoz létre az agyunk különböző álmokat alvás közben, a krónikus rémálmok kezelése óriási kihívást jelent a szakembereknek.
Az egyik non invazív módszer a képi próbaterápia, amelynek során a páciensek átírják a legnyomasztóbb és leggyakoribb rémálmaikat, hogy azok egyfajta happy enddel végződjenek. Ezután elmondják maguknak ezt az átírt történetet, és megpróbálják felülírni a rémálmot.
Ez a módszer csökkentheti a rémálmok gyakoriságát és súlyosságát, de a kezelés nem minden beteg esetében hatékony.
2010-ben a tudósok megállapították, hogy az olyan hangok lejátszása, amelyeket az emberek egy bizonyos ingerhez társítanak, miközben alszanak, segít az adott inger emlékezetének erősítésében. Ezt célzott emlékezeti reaktiválásnak (TMR) nevezték el, Perogamvros és munkatársai pedig azt akarták kideríteni, hogy javíthatja-e a képi próbaterápia (IRT) hatékonyságát.
Miután a vizsgálat résztvevői két héten keresztül álom- és alvásnaplót vezettek, az önkéntesek mindegyike átesett egy IRT-ülésen. Ezután a csoport fele részt vett egy TMR-ülésen is, amely kapcsolatot teremtett a rémálmaik pozitív változata és egy hang között.
A csapat másik fele kontrollcsoportként szolgált, ők a rémálom kevésbé szörnyű változatát képzelték el, anélkül, hogy pozitív hangokkal találkoztak volna.
Mindkét csoport kapott egy fejhallgatót, amely alvás közben 10 másodpercenként lejátszott egy hangot – a C69-es zongoraakkordot –, a REM alvás alatt, amikor a rémálmok a legvalószínűbbek.
A csoportokat két hét, illetve 3 hónap után további naplóbejegyzések segítségével értékelték.
A vizsgálat kezdetén a kontrollcsoportnak átlagosan 2,58 rémálma volt hetente, a TMR-csoportnak pedig 2,94. A kéthetes vizsgálat végére a kontrollcsoport átlaga heti 1,02 rémálomra csökkent, míg a TMR-csoporté mindössze 0,19-re. Még ennél is ígéretesebb, hogy a TMR-csoport tagjai a pozitív álmok számának növekedését tapasztalták.
A három hónapos követés után a rémálmok száma mindkét csoportban enyhén emelkedett: heti 1,48-ra, illetve 0,33-ra. A kutatók szerint ez azonban még mindig lenyűgöző csökkenés a rémálmok gyakoriságában, ami arra utal, hogy a TMR alkalmazása hatékonyabb kezelést eredményez.
Forrás: Science Alert
