Az európai ExoMars-rover valószínűleg nem fog tudni szeptemberben elindulni a Roszkozmosz rakétájával az európai országok által az ukrajnai orosz agresszióra válaszul bevezetett szankciók miatt.
Az ExoMars-misszió, amely a 2016 óta Mars körüli pályán keringő Trace Gas Orbiterből és a még fel nem lőtt, brit építésű Rosalind Franklin roverből áll, a Nemzetközi Űrállomás mellett az Európai Űrügynökség (ESA) legjelentősebb együttműködése Oroszországgal.
Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz a tervek szerint a rover kazahoki leszálló platformját, számos tudományos műszert és az orosz Proton nehézrakétával történő indítást biztosította volna.
Az ExoMars partnerséget évek óta súlyos problémák jellemzik. A misszió első része, amely a Trace Gas Orbiterből és a Schiaparelli nevű kísérleti leszálló platformból állt, 2016 októberében érte el a Mars körüli pályát. Míg az orbiter gond nélkül megkezdte a megfigyeléseket, a leszállóegység egy szoftverhiba miatt lezuhant a bolygó felszínére.
A Rosalind Franklin-rover eredetileg 2018-ra tervezett indítását az ejtőernyős leszállórendszerrel kapcsolatos problémák miatt először 2020-ra, majd a COVID-19 járvány miatt 2022-re halasztották. Most a küldetés jövője bizonytalan, mivel az orosz gyártású rendszerek lecseréléséhez jelentős pénzügyi befektetésre lenne szükség az ESA részéről.
Az ESA főigazgatója elemezni fogja az összes lehetőséget, és hivatalos döntést készíti elő az ESA-tagállamok által követendő útról
– írták az ESA illetékesei.
Az ExoMars rover – amelyet a DNS szerkezetek kutatásáról ismert brit kémikusról, Rosalind Franklinről neveztek el – egyedülálló helyet foglalhatna el a marskutató-járművek flottájában.
A rover egy kétméteres fúróval van felszerelve, amely lehetővé tenné a műszer számára, hogy a bolygó felszíne alatt lévő kőzetek mélyebb rétegeiből származó mintákat vizsgáljon, mint amerikai társa, a Perseverance.
Az ESA nyilatkozata azt követően született, hogy a Roszkozmosz a hétvégén bejelentette, hogy az Oroszország elleni európai szankciókra válaszul nem fogja fellőni a Szojuz-rakétáit az európai űrrepülőtérről, Francia Guyanából.
Múlt héten az Egyesült Királyság, az ESA egyik legnagyobb tagállama jelezte, hogy a jövőbeli űrkutatási együttműködés Oroszországgal meglehetősen bizonytalanná vált.
Pénteken a német oktatási és kutatási minisztérium bejelentette, hogy minden meglévő, régóta fennálló tudományos együttműködést Oroszországgal azonnal leállítanak, és minden jelenlegi és tervezett tevékenységet befagyasztanak és kritikus felülvizsgálat alá vetnek. Németország az ESA költségvetésének legnagyobb befizetője.
Az ExoMars a szeptember 20-án nyíló 12 napos indítási ablakot célozta meg. A Föld és a Mars pályájának összehangolása miatt az űreszközök csak 26 havonta tudnak könnyedén elindulni a vörös bolygóra.
Az űrszonda jelenleg tesztelés alatt áll az olaszországi Torinóban, a tervek szerint áprilisban utazott volna Oroszországba.
Forrás: Space.com
