A szóban forgó felfedezés egy lehetséges új forrást tárt fel az ősi földi élet megértéséhez.
Egy geológusokból álló csapat most fedezte fel a prokarióta és algás élet apró maradványait – 830 millió évvel ezelőtti halitkristályok belsejében rekedve.
A halit nátrium-klorid – más néven kősó –, és a felfedezés arra utal, hogy ez a természetes ásvány eddig kiaknázatlan forrás lehet az ősi sósvizes környezetek tanulmányozásához.
Ráadásul a benne rekedt organizmusok még mindig élhetnek. A rendkívüli tanulmány az ősi élet kutatására is hatással van, nemcsak a Földön, hanem a földön kívüli környezetekben is, például a Marson, ahol nagy kiterjedésű sólerakódásokat azonosítottak, amelyek ősi, nagy kiterjedésű folyékony víztározók bizonyítékaként szolgálnak.
Az élőlények nem úgy néznek ki, ahogyan azt várnánk. Korábbi ősi mikrofosszíliákat találtak több milliárd éves kőzetformációkba, például palába préselve. A só nem képes ugyanilyen módon megőrizni a szerves anyagokat.
Ehelyett, amikor a kristályok sós vízben képződnek, kis mennyiségű folyadékot zárhatnak be a belsejükbe. Ezeket folyadékzárványoknak nevezzük, és ezek az anyavíz maradványai, amelyből a halit kikristályosodott.
Ez teszi őket tudományosan értékessé, mivel információt tartalmazhatnak a víz hőmérsékletéről, a víz kémhatásáról, sőt még a légköri hőmérsékletről is az ásvány kialakulásának idején.
Forrás: Science Alert
